A Mezzoforte, Britney Spears és az Eyjafjallajökull vulkán

Anniversary Edition Cover

A ’90-es évek kezdetén, egyéb „helyek” mellett, párhuzamosan jártunk a „Fortunába” és a „Tilos az Á-ba”. Ezt a korabeli ifjúság nem túl széles köre tette, mivel az általunk akkor ismert Univerzum (nem csak zenei) két, távol eső galaxisának egymástól több ezer parszek távolságra elhelyezkedő bolygóján (Bakai és Vova Planéta) alakult meg ez a két, másként kultikussá vált szórakozóhely. Furcsa módon azonban, a „Vendéglő a világ végén” nevű (The Restaurant at the End of the Universe) műintézmény mindkettőtől pontosan azonos távolságra helyezkedett el. Már akkor is.)

A Fortuna nyitószáma egy időben a Mezzoforte formáció ’83-ban kiadott Garden Party című dala volt, a jellegzetes szaxofonjátékkal. Szerencsénkre a viszonylag korán jött világsikerű dalt (4 évvel korábban alakult csak az együttes) még számos remek lemez követte és a zenekar nem állt be a tipikus egyslágeres, szalmavirág életű csapatok szinte végtelen sorába, hanem azóta is nyomják. Hol erősen, hol középerősen, de azért húzzák az ívet. Nomen est omen.

Mezzoforte

Annyira nem torpantak meg, hogy tegnap (több mint két évtizeddel az alakulás után) a Millenáris Teátrumban (játszottak már itt és az A38-on is) remek koncertet toltak nekünk. Előzenekarként a Garami Funky Staff játszott. A banda névadója, Garami Danubius Gábor műmikrofonfriziben dobolt, ami nem lehet könnyű, bár kétségtelenül verifánkis, és (majdnem) minden szám után kölcsönösen bemutatták egymást a zenekar tagjai. A Mezzoforte megérkezett és csak egyszer mutatkoztak be, aztán zenéltek. A koncert kezdetén a hangzás még „nem volt teljesen egyben” (khm…), de a dobos rejtettnek hitt és kellően kétségbeesett integetéseinek hatására loppon beállították a cuccot a hangmérnökök. Végre.

Oskar mosolyog

Különleges és rendhagyó momentuma volt a koncertnek, amikor Gulli (dobos) Johann basszusgitárján dobverőkkel játszott! Hatásos show elem volt, a közönség ennek megfelelően díjazta is! Ahogyan azt is, amikor a sötétben világító dobverővel csépelte a dobokat. Eythor Gunnarsson (billentyűs) szakállas lett, Oskar Gudjonsson (tenorszaxofon) pedig nyakkendős, holott az A38-on még farmerban, polóban fújta. (Myspace oldalát itt találjátok.) Örömzene volt a javából, jól esett! Köszönjük!

Kis színesként: Izlandon nincsenek klasszikus öröklődő családnevek, hanem az apák keresztnevéből képzik a gyermekek vezetéknevét az –s birtokos raggal és a –son (fiú), vagy -dottír (lány) toldalékkal ellátva. A fantasztikus basszusgitáros Johann Asmundsson neve tehát arról árulkodik, hogy édesapjának Asmund a keresztneve. (Ezért van annyi -son végű névvel rendelkező férfi Izlandon.) Ha történetesen nő(i basszusgitáros) lenne, apja után Asmundsdottír lenne a vezetékneve.

FIGYELEM! Hosszú és esetleg felkavaró mondat következik:

„Kecsegtető” volt ugyan a szintén tegnap megrendezett Britney Spears (a név ez esetben, a Mezzofortéval szemben, nem kötelez…) koncert is, de félő volt, hogy a házasodás-szülés-válás-tarkopaszra-borotválás után (sajnos) ismét hiperaktív és rekord idő alatt viszonylag ismét hosszú szőke hajat növesztett díva (?) „Hit me Baby” slágerének címén felbuzdulva és motivációját, valamint óceán mély, sokszorosan árnyalt mondanivalóját botor módon meg nem-, vagy egyszerűen (tán akarattal) félreértve, rövid úton, de azért hatékonyan (természetesen verbálisan persze csak) pofán verem, a jó ízlés ellen többszörösen és visszaeső módon elkövetett bűntetteiért. Na!

Britney Spears

A Dániától (tudjátok, Bang & Olufsen, Lego, Carlsberg :) elszakadt Izlandról a kimondhatatlan nevű Eyjafjallajökull és a kissé könnyebben kiejthető Grimsvötn vulkánok (van még 138 a szigeten e kettőn kívül!) kitörése óta kicsit talán többet (első női államfő, első leszbikus miniszterelnöknő, NATO tag hadsereg nélkül stb.) tudunk ugyan, de kétségtelenül nem szórta tele ez a „viking-kelta” ország a nemzetközi zenei élet, mára végtelen egét, (az említett vulkánok hamuszóró képességéhez mérhető hatékonysággal és intenzitással) világhírű pop, funk vagy jazz csillagokkal. Björk (érdemes meglátogatni az oldalt) és a Mezzoforte banda gejzírszerű kitörése azonban ebből az „zárt” szigetországból üdítő kivételek. Taps! Ováció! Örülünk!

Ahogyan Prince a Szigeten adott koncertjéről szóló korábbi bejegyzésemben is fogalmaztam már: „Az alábbi felvételt egy iPhone-nal követtem el, ezért elnézést a minőségért. A hangulatát kapjátok el, az a fontos!”

Tanulság és összefoglalás: Amíg a mi hőn szeretett magaskultúra-hakni-Britney-nk a Papp László (tőle nem verbális lett volna a pofon…) Sportarénát töltötte meg színültig és térfogatra, nem felszínre, addig a Mezzoforte pár százunknak tette ki a szívét a Millenárison. Kár.