Cafe de Flore

Szinte véletlen futottam bele a Cafe de Flore című kanadai-francia filmbe, amiről kiderült, hogy az egyik legszebb szerelmes film, amit valaha láttam, éppen ezért ez a mai cikk egyfajta ajánló – akinek van lehetősége, nézze meg, nagyon jó lesz!

Két párhuzamos történet bontakozik ki a szemünk előtt 40 év és több ezer kilométer távolságban egymástól –  és szinte a film végéig nem is világos, hogyan kapcsolódik a két, egymástól látszólag teljesen független történet. A hatvanas években Párizsban Jacqueline, a fiatal anya hatalmas és odaadó szeretetben egyedül neveli Down-szindrómás kisfiát, aki hét évesen szerelmes lesz Vero-ba, a szintén down-os osztálytársába, és innentől kezdve minden megváltozik számára.

Napjaink Monteráljában egy negyvenes éveiben járó dj egy új és elementáris erejű szerelemért elhagyja gyerekkori szerelmét, két kislányának anyját és képtelen feloldani a boldogság és a lelkiismeretfurdalás között feszülő dilemmát, jóllehet érzi, hogy ez az útja.

https://www.youtube.com/watch?v=xzbQ_KLqLEI

És hogy hogyan oldódik fel a feszültség, hogyan áll össze a kép, hol csatlakozik a két távoli történet – ez nem fog most kiderülni ebből az ajánlóból, viszont annyit elárulhatunk, hogy a felismerés lúdbőröztető és a történet, az emberi fejlődés lépései és az önzetlen szeretet ereje igazán megható és emlékezetes élmény!