Világ zsarnokai, reszkessetek!

Tolsztaja (1951-) Alekszej Tolsztoj unokája, Lev Tolsztoj távoli rokona, ma az egyik legismertebb orosz író. A macskány című hatalmas ívű, mesés anti-utópiája 2000-ben jelent meg, nem sokkal ezután magyar fordításban is, Kssz! címen. Az újabb kiadás – csak helyeselhető módon – új címet kapott, amely nem pusztán értelmetlen (vagy mondjuk úgy: „talányos”), mint egyébként az orosz eredeti is. Az új magyar cím magában hordozza a regény mesés univerzumát.

A regény hőse egy Benedikt nevű harminc körüli, egyedül élő írnok. Az idő: kétszáz évvel a Robbanás után. Lassanként, a főhős elejtett szavaiból kihámozzuk, hogy az a primitív, nagyra nőtt falu, ahol az eseményeket követjük, Moszkva romjain épült, és egy Fjodor Kuzmics nevű ember az uralkodó, a települést pedig – legyen bármilyen nehéz is kimondani, így hívják: Fjodor Kuzmicsszk. Az őrületes szegénység miatt az emberek egérhúst esznek, és a leölt egereket használják pénz helyett. A piacon egér-valutáért kapható a szűkös árukínálat.

A könyv első fejezeteiben Benedikttől értesülünk a kor furcsaságairól. Arról, hogy mik az egyes embereken megfigyelhető „Következmények”, kik azok a „Régentiek”, a diktátor hogy „talál fel” mindenfélét, többek között a kereket, hogyan ír meg mindenféle irodalmi művet (amelyeket nekünk Goethe és más klasszikusok irományaiként van szerencsénk ismerni – az összesen 41 idézet pontos forrása szerepel a könyv végén). Benediktnek az a munkája, hogy ezeket az „újonnan írott” könyveket másolja egész nap. A régi betűs könyvek birtoklása szigorúan tiltott.

A regény első fele a dolgok kibírhatatlan monotóniájáról és a kiszolgáltatottságról szól. Aztán egyszer csak történik valami, ami Benediktet kiemeli a szegény sorból, s a hatalom legfelső régióiba katapultálja. Innét a cselekmény őrült tempóban rohan a végkifejlet felé. Hogy miről szól ez az ijesztően vicces és nagyon szórakoztató könyv? Szól a könyvekről, az elpusztíthatatlan civilizációról, az orosz néplélekről, a hatalom természetéről és a kormányzás keserveiről is. Mindenről együtt.

Nagy szerencsénk, hogy akadt vállalkozó a fordítására. Nem csak a szavak, hanem a nyelvtani szerkezetek megalkotása is nagy feladat volt. Vannak szavak, amelyek ma nem létező fogalmakat és tárgyakat jelölnek, vannak eltorzult kifejezések, és mindezt természetessé is kellett tenni. M. Nagy Miklós tökéletes sikert aratott ezzel a soha nem látott szöveggel. Egy pillanatig sem érezzük, hogy

„ilyet ember nem mond”.

Annál inkább ezt:

„mintha magyarul írták volna”.

(T. I. Tolsztaja: Küsz, Podkova, Inosztranka, Moszkva, 2000. Magyar fordítás: M. Nagy Miklós, 2004. Az első kiadás: Kssz! Ulpius ház, 2004. A jelen új kiadás: Európa Kiadó 2016, a borítót Rofusz Kinga illusztrációjának felhasználásával tervezte Gerhes Gábor. 364 o., ára 3290 Ft)

A 2010-ben indult Vademecum Könyvklub tagjai a hírlevél mellett havonta egy könyvet is kapnak, Török András hírlevélíró választása szerint. A jelenleg 140 tagot számláló klub 2017 januártól rendszeres író-olvasó találkozókkal és más különleges művészeti eseményekkel bővült, a még több élmény érdekében. Jelentkezni itt lehet: info@summa-artium.hu, +36 1 318 3938

(Alapítása óta lelkes tagja vagyok magam is e klubnak. Mindenkinek ajánlom! Blogger42, a szerk.)