A Pixar mágusának „felnőtt gyerekkönyve”

Miután az öntörvényű nárcisztikus zsenit ’85-ben csúnyán kirúgták az Apple-től, az általa alapított új vállalat, a NeXT, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, tehát tulajdonképpen a Pixar vállalkozás óriási sikere (és részvényeinek értéke) emelte vissza őt a legfölsőbb üzleti régiókba, komolyan elősegítve a nagy visszatérést 1996 decemberében a mélyponton vergődő Apple élére.

Jobs még az Apple számára akarta megszerezni a Pixart, de akkor már kifelé állt a rúdja az általa alapított cégből, ezért a vezetőség nem fogadta kitörő örömmel az ötletét. Néhány hónappal az Apple-től való viharos távozása után azonban 10 millió USD-ért megvette a cég 70%-át (a többi részvény a 40 alapítónál maradt) George Lucastól (igen-igen ő sztárvorzos bácsi), amikor említett Gyuri barátunk ’85-ben vált a feleségétől. George ekkor vigyázó, de kissé riadt szemével körbetekintett a portfóliójában, hogy miből fizethetné ki a szerény, de haragos és főleg igényes nejét. 

„Honda nem jó, lejárt a forgalmija, családi ezüst hiányos, mama nippjeit nem adom!” 

Maradt tehát a Pixar! (Az új nevet már Steve adta a cégnek.)

A történet Jobs éra alatti rapid folytatását ismerjük. A Toy Story című animációs film bombasiker lett és 362 millió dollárt hozott a konyhára 1995-ben. Ezután beindult a hollywoodi gépezet sorra gyártva a blockbuster mozikat: Egy bogár élete, A hihetetlen család, Verdák, Némó nyomában, Szörny Rt., L’ecsó stb. További érdekesség, hogy jó időzítéssel, a film bemutatása után pontosan egy héttel a Pixar kiment a tőzsdére. (Érdekes összefüggés, hogy ugyanennek az évnek az elején még Jobs olyan befektetőt próbált találni, akitől az általa a cégbe időközben invesztált 50 millió dollárt vissza tudja kapni.)

Az első tőzsdei nap végére azonban részvénycsomagja már 1,2 milliárd dollárt ért!

(Ez kb. 5x annyi volt, mint amennyit az Apple 1980-as tőzsdei bevezetésével keresett.) Egy újabb érdekes vetülete a történetnek (életszövet), hogy az a Jeffrey Katzenberg, aki még a Disney filmrészleg vezetőjeként leszerződött Jobs-szal, később a konkurens animációs filmeket gyártó vállalat, a DreamWorks SKG egyik alapítója lett. Végül a Walt Disney vállalat „betársult” a cégbe, és a végén kivásárolta soké’ (nem 10M USD-ért) Steve-et a bótbó’. (Egyébként néhány éve jelent meg a Becoming Steve Jobs című könyv, melyben a két szerző Jobs egykori kollégáit, sőt feleségét is meginterjúvolta. Az Amazonnál itt találjátok a hardcover könyvet 18 dodóért, a Store-ból pedig innen tudjátok letölteni 13 zöldhasúért. Jó olvasást!)

Josh Cooley, a Pixar storyboard artist mágusa rendezte a 4. Toy Storyt. Sok évvel ezelőtt azonban ez a pajkos művész új vizekre evezett. Kiadott egy könyvet ’Movies R Fun! címmel gyerekeknek paródiaszerető felnőtteknek. Az ’R’ betűvel egyszerre utalva az ’are’ szóra és a Amerikai Mozgókép Szövetség ’R-rated’ filmjeire. (Egyébként az erénycsősz MPAA hazai megfelelője az NMHH.) Az ’R’ minősítés azt jelenti az USA-ban, hogy 17 éves kor alatt csak kísérővel javasolják a „bűnös” film megtekintését. Szóval kell egy pesztra minden (egyébként always online) tini mellé/elé (melle elé), aki a kényes jeleneteknél befogja egy táblagéppel az ártatlan fiatal szemét (és/vagy esetleg fülét). (Az MPAA teljes rating rendszerét bemutató képet a cikk legvégén találjátok.)