Az essexi kígyó

A 18. században keletkezett, gótikusnak nevezett rémregények elolvasását az egyetemen elblicceltem, talán ezért nem képzeltem, hogy a valaha Poe-t is megihlető műfaj egyszer csak visszaszivárog a magas irodalomba – na jó, annak határvidékére.

Az Angliában és sok más országban sikeres regény első látásra Cora Seaborne frissen megözvegyült, az őslénytan iránt rajongó, bolondos, szabálytalan asszonyról és barátairól, ismerőseiről szól. Száz oldal után a fókusz áttevődik egy Aldwinter nevű essexi faluba, ahol a helyi tiszteletes, William Ransome küzd a falusiak hiszékenységével: a folyótorkolatban egy tengeri szörnyet vélnek olykor felfedezni, és összefüggésbe hozzák mindenféle halálesettel és csónak-eltűnéssel. Fontos szereplő még az újításokért harcoló, tehetséges sebész, Luke Garrett, aki Cora férjének halálos betegségét kezelte, valamint az ő kollégája és barátja, a dúsgazdag George Spencer. Ugyancsak megkerülhetetlen alakja a kanyargó cselekménynek Cora marxista gondolkodású komornája. A könyvben feltűnő minden karakter többdimenziós, a természetleírások rövidek és ütősek, szinte helyettesítik a nevezetes lápvidék személyes felkeresését.

A könyvet végigolvasva már világos, hogy ez a régies fogásokat is felvonultató, közvetlenül az érzelmekre ható regény a viktoriánus kor újraértékelését veszi célba. 1893-ban, amikor a regény játszódik, csírájában már megvolt a mai kor. Egyesek már akkor is szerettek volna kibújni a társadalmi konvenciók béklyóiból.

Sarah Perry 1979-ben született egy essexi faluban, egy nagyon szigorú baptista család ötödik gyermekeként, tévé, popzene, nadrágviselet nélkül. Ez ellen azonban nem lázadt iskolás lány korában: elég volt neki az olvasás, a hímzés, a klasszikus zene, a James Biblia (1604 és 1611 között jelent meg, ezt már szinte sehol sem használják). Mindenféle foglalkozást próbált: volt misszionárius, templomi orgonista, minisztériumi tisztviselő. Mivel szakdolgozatának témája a gótikus regény volt, maga is megpróbált írni egyet. Első regényének nehezen talált kiadót, de Az essexi kígyó már bombasiker lett.

Soha életemben nem olvastam ehhez hasonlóan bátran érzelmes, mégis modern könyvet.

Sarah Perry magánélete is valóságos rémregény. A könyvben még egy kislányos portré szerepel, a mai képek már asszonyos teltséget mutatnak. Kisbabára gyanakodtam, de sajnos nem erről van szó. 2016 májusában diagnosztizáltak nála egy Graves-szindróma nevű, súlyos autoimmun betegséget. A sokféle rémes főtünet mellett kiderült, hogy ez azzal is jár, hogy nem tud többé olvasni. (Szeme a betegség miatt nem tudja a sorokat befogni.) Jelenleg harmadik regényén dolgozik.

(The Essex Serpent, 21. Század Kiadó, 2017, 431 oldal, Fordította: Borbély Judit Bernadett. Borítóterv: Steve Panton.)

A 2010-ben indult Vademecum Könyvklub tagjai a hírlevél mellett havonta egy könyvet is kapnak, Török András hírlevélíró választása szerint. A jelenleg 140 tagot számláló klub 2017 januártól rendszeres író-olvasó találkozókkal és más különleges művészeti eseményekkel bővült, a még több élmény érdekében. Jelentkezni itt lehet: info@summa-artium.hu, +36 1 318 3938

(Alapítása óta lelkes tagja vagyok magam is e klubnak. Mindenkinek ajánlom! Blogger42, a szerk.)