Bujaság, korhatár nélkül

Lassan minden szabad, bármiről szabadon beszélhetünk, mégis van pár téma, amit a kor különös szemérmességgel kezel.

Ilyen többek között a szex idősebb korban, amikor már nem feszülnek az izmok, nem lapos a has és nem kőkemény a mell, sőt egyre ráncosabb és megfáradtabb a test. Ma ezt a mindenben a fiatalságot kereső, a fiatalságot, mint életcélt kereső világunkban nehezen tudjuk kezelni.

Tom Ford sok évvel ezelőtt bemutatott, provokáló fotósorozata telitalálat.

Úgy mutatja be az időskori vonzalmat, úgy teszi mindenki számára elfogadhatóvá, sőt vonzóvá a ráncokat, hogy közben buja és csábító csecsebecséket, kimondhatatlan karátszámú ékszereket és órákat mutat be. Olyan darabokat, amelyeket fiatal testeken, kisportolt sztárok csuklóján szoktunk meg mindezidáig. A fotósorozat fényei, a mozdulatok és a képek mögé rajzolt történet mindenki számára egyértelmű, az ékszer és a gazdagság csillogása időtlen, a gyémánt nem fárad el, csak esetleg a viselője… de az évek múlása ne jelentse a testi vágyak, a testi örömök elmúlását.

Ford ezzel közel lép a valósághoz, valójában azt a világot hozza be az életünkbe, ahol ezek a darabok természetesen hatnak. A manhattani east side fogadásainak, a Metropolitan gálának, a hemptoni privát partik világának, a montacarlói fogadásoknak a szereplői leginkább ilyen emberek. Olyanok, akik összeszedtek már pár ráncot, maguk mögött tudhatnak már pár évet, és azért mert a „vanba” születtek, vagy oda küzdötték magukat, boldogan élvezik annak felhőtlen – de kívülről legalább is annak tűnő – nyugalmát!