Empty State Building

1929 október végén New York részvénytőzsdéjén a túlértékelt papírok elkezdtek esni. 23-a és 29-e között, hat nap alatt az index több hullámban (fekete csütörtök és hétfő) 326 pontról 230-ra zuhant.

A következő évben gyártotta le a Harley Davidson a (Művész Zoli által mesteri szinten restaurált) motoromat, ebben az évben indította e korábbi bejegyzésemben bemutatott akcióját a Mercedes-Benz Magyarországon és szintén ebben a „viharos” évben született meg az Empire State Building megépítésének a gondolata.

Több mint 40 millió dollárt kellett összegereblyézni ebben a „kihívásokkal teli időben”, hogy New York fölé tornyosulhasson a város (és akkor még a világ) legmagasabb, 60 millió kg. (!) acélból és 10 millió darab téglából megépített épülete. A 42. utcában épített art déco óriás, a Chrysler Building, a maga 319 méteres magasságával csak rövid ideig birtokolhatta tehát a „világ legmagasabb épülete” címet, hiszen 1930-ban adták át.

Az ESB (381 méterével) 2001 szeptemberétől 2014 novemberéig, a One WTC átadásáig, ismét a legmagasabb épülete volt a Nagy Almának. (Az eredeti Világkereskedelmi Központ két ikertornya 414 méter magas volt, az új pedig 541 méter.) Kevesek által ismert további párhuzam a régi WTC és  az ESB épület között, hogy ’45-ben az Empire State Buildingbe is becsapódott egy repülőgép (egy bombázó).

A címben szereplő gúnynevet egyébként azért aggatták rá, mert közel egy évtizedig (az ismert gazdasági okok miatt) szinte üresen állt, alig akadt az irodáknak bérlője. Pedig éppúgy épült fel, ahogy a legtöbb hazai építkezés objektumai, vagyis a tervezettnél rövidebb idő alatt (1 év!) és a tervekhez képest jóval kevesebb zöld hasúból. A büdzsében szereplő 50 millió helyett 41-ből. Hm…

A heroikus építkezés életveszélyes folyamatát (14 európai bevándorló és mohawk indián munkás halt meg a feszített tempójú munkálatok során) Lewis Wickes Hine örökítette meg. Jól tette!