Jean Reno: Emma

Említettem már, hogy olvasás tekintetében (is) szeretek „rostosan táplálkozni”, azaz szinte erőszakkal ráveszem magamat, hogy kilépjek a meglehetősen kiterjedt komfortzónámból.

Ennek a könyvnek a címe egy számomra családi okból kedves név, ráadásul egy ismerős fordította. Hát akkor legyen ez az idei lektűr… Jean Reno a világ egyik legismertebb színésze. 1948-ban született Marokkóban, spanyol ajkú családban, Juan Moreno y Herrera-Jiménez néven. Csodálom az energiáit, hogy ennyi idős korában számára merőben új kalandba vág. Egy biztos, aligha a pénz motiválta erre. Biztos van neki elég.

Francia színészként lett híres. Én 1991-ben, a Nikita című csodás thrillerben figyeltem fel rá, egy kaliforniai moziban. Aztán jöttek a hollywoodi filmek. Ma már a világ minden sarkában felismerik. Ma New Yorkban él, brit feleségével és hat gyerekükkel. Már amikor nem forgat. A könyvírás a Covid alatti bezártság idején fordult meg a fejében. A valóságos élettel annyi a közös pont, hogy egyszer valóban nyaralt Bretagne-ban, és ott találkozott is egy különlegesen tehetséges masszőrrel – a főhőst, Emmát részben róla mintázta.

A történet egy kicsit közhelyesen indul, de a szövegnek van láttató ereje. A főhőst belülről ábrázolja, és ha személyisége nem is hihető, de a meseszerűség végig konzekvens és sose döccen. Aztán Emmát, a Bretagne-i luxus egészségközpont sztár masszőrét négy hónapra Ománba küldik, mert ott is hasonló központ épül, és a személyzetet neki kell majd betanítania.

Attól fogva, hogy megjelenik a francia titkosszolgálati szál, a könyv eléri azt a bonyolultságot és izgalmi fokot, hogy az ember nemigen teszi le.

De azért, ha valaki a hús-vér emberekért rajong, ne e könyv után nyúljon. Jean Reno elég tehetséges a szexjelenetekben (persze azok is vannak) és az ománi szuk (nagybazár) leírásában. Az atmoszférateremtés már megy neki, de a párbeszédei kicsit suták. Nyilván sok ilyen könyvet olvasott, azokból sokat meríthetett. Természetesen az eredetiség fogalma nem társítható e könyvhöz. De az talán elmondható, hogy a spanyol származású francia akciószínészek közül ő a legjobb lektűríró. Könyvét trilógiának tervezi. A másodikba már bele is kezdett. Én nem biztos, hogy vele tartok. Az Indexnek adott online interjúban szimpatikus ember benyomását kelti. Budapesten már régen járt. Annyira, hogy – nem vicc – összetévesztette Bukaresttel.

(Eredeti kiadás: XO Éditions, 2024. Magyar kiadás: Open Books, 2024. Fordította Király Katalin. 265 o., ára 5990 Ft.)

Török András művelődéstörténészt 17 éve ismerem. András volt már: műfordító, tipográfus, angoltanár, kulturálisminiszter-helyettes, a Mai Manó Ház és a Summa Artium alapító igazgatója, az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) elnöke és most (többek között) ő a Fortepan önkéntes menedzsere.

2018 és 2019 között remek könyvajánlóit ezen a felületen is publikálta, ezt a gyakorlatot elevenítjük fel blogfolyamunk csütörtöki napjain 2023/25-ben. (Tényleg páratlan Budapest útikönyvéről itt olvashattok.) A 2010-ben András által indított Vademecum Könyvklub tagjai egy kulturális ajánló hírlevél mellett havonta egy könyvet is kapnak, a hírlevélíró gondos választása szerint. E klub 2017 januártól rendszeres író-olvasó találkozókkal és más különleges művészeti eseményekkel bővült, a még több élmény érdekében. Jelentkezni a Könyvklub titkáránál, Kajta Barbaránál lehet: titkarsag@summa-artium.hu, +36 1 318 3938. A B42 kóddal 4.2% kedvezménnyel vásárolható meg a klubtagság, melynek magam is lelkes résztvevője vagyok. Mindenkinek szívből ajánlom! (Blogger42, a szerkesztő.)