Pestiárium

A Pestiárium-című csavargóregény egy abszurd, de kedves humorral átitatott társadalmi korrajz a vidéki emberek és Pest-Buda népe között évszázadok óta fennálló ellentétekről, társadalmi, politikai és világnézetbeli különbségekről.

Hogy mi is ez a Pestiárium?

A Pestiárium (vagy másnéven: pest-budai bestiárium) műfaját tekintve – egy magyar népmesei motívumokban gazdag, tipikus hős-útja és egyben pokoljáró történet -, pikareszk, azaz: csavargóregény. A Pestiárium egy szatirikus olvasmány, melynek humora abszurd, mint a Monthy Python-é, és fárasztó, mint a Galaxis útikalauz stopposoknak-című regényé. 

A Pestiárium egy korrajz, ami az évszázadok óta a magyar vidék és Pest-Buda népe között fennálló ellentéteket, világnézetbeli különbségeket mutatja be a humor eszközével. A Pestiárium egy szociográfia, mely vidéki szemmel igyekszik megérteni és értelmezni a Pest-Budán történő társadalmi folyamatokat és divathullámokat.

“És mikor a vidéki és a fővárosba szakadt rokonság leült a közös vasárnapi ebédhez, jókat beszélgettek egymással például arról, hogy a Bimbó bőgésének hangja pont olyan, mint az elsuhanó metrószerelvényé, ami elé s alá olykor-olykor beveti magát egy-egy elszomorodott hazánkfia. És nagy volt az egyetértés abban, hogy a Bimbó bőgése is jó, és hogy a metró hangja is ugyanilyen jó, s abban is, hogy metró alá bevetni magadat pedig kevésbé vagy pedig inkább egyáltalán nem jó.” (részlet a regényből)

A Pestiárium sztorija

A könyv történetének főhőse “Zé”, a vidéki legény, szüleinek legkisebb fia, ki felutazik a magyarok csudálatos fővárosába, a csillogó-villogó Pest-Budára, hogy ott szerencsét próbáljon és hogy karriert csináljon.

Pest-Budán azonban a sors olyan, vidéken soha sem látott, mitológiai lények bőrébe bújt karaktereket terel az útjába (mint pl. a BKV-ellenőr, a feminista, a természetvédő vagy a belpesti értelmiségi), kik ámbár mind felajánlják neki segítségüket, hogy helyét Pest–Budán megtalálhassa, de sajnos oly módon, hogy közben megpróbálják őt a maguk képére formálni, s meggyőzni, hogy célját csak eképp, és vidékiségének gyökereit levetve érheti csak el.

Hogy hősünk eme önmagával való küzdelem végére eléri-e a célját, hogy vidékiként igazi pest-budaivá tud-e válni eme mitológiai lények segítségével? No ezt a kalandot meséli el ez a történet!

A Pestiárium három különböző kiadványáról

„S akkor Zé rájött, hogy igazából már nem is Belpesti Béla ül vele szemben…nem! Hanem egy Szent Ember, egy Istenféle, de legalábbis egy Félisten, aki mindent tud és mindent lát, aki a sötétben a gyertyaláng, bánatban a boldogság, békétlenségben a derű, halálban a megváltás! A kezdet és a vég! Az alfa és az ómega! Maga az Origo!” (részlet a könyvből)

Egy történet – három könyvterv. A magánkiadásban megjelenő Pestiáriumnak 3 verziója lesz, mely kiadványok 3 különböző tervezőgrafikus munkáját dícsérik.

Brancs kampány

Mátyus Gergely könyvterve
Az első, 1111 db-ban megjelenő, vörös-fekete színű kiadványt Mátyus Gergely tervezte. Ez a verzió keménytáblás, piros vászonkötéses, dombornyomott borítójú. Belső oldalain 14 db illusztráció található, fekete és vörös szín nyomtatásban. Mérete A5-nél kicsit nagyobb: 124×183 mm.

Lantos Réka könyvterve
A második verziót, ami csupán 99 példányban jelenik meg, Lantos Réka tervezte. Az ő elképzelése egy kis formátumú, A6-os méretű könyvecske, melynek különlegességét a kartonra kasírozott, különleges, neonpiros színű borító papírja, illetve legfőképpen a belső oldalak fekete papírra fehér színnel történő nyomtatása adja.

Ulrich Sára könyvterve
A Pestiárium-könyv harmadik, s egyben legkisebb példányszámban kiadni szánt verzióját Ulrich Sára, Magyar Formatervezési Díjjal kitüntetett tervezőgrafikus tervezte. Ez a könyv egy expresszív kísérleti kiadvány, mivel a szöveg nem csupán a szavakon és mondatokon, hanem hieroglifa-szerű piktogrammokon keresztül is láttatja a történetet.

A könyvből, mely kézi kötéssel készül, összesen 66 példány fog megjelenni – egy kék, és egy piros verzió is, típusonként 33 sorszámozott, aláírt és certifikáttal megjelölt példányban. További különlegessége, hogy a borítók többféle szörny-ábrázolással jelennek meg, hogy a belső oldalakon lévő grafikák közül 8 db manuális magasnyomó eljárással fog készülni, hogy oldalszámozása szintén kézzel történik, valamint hogy a könyv élein is láthatóak lesznek majd a szövegben használt piktorammok.

Herkli Mátyás Barnabásról, ki a könyvet írta és illusztrálta

Herkli Mátyás Barnabás ArtHungry-díjas illusztrátor, animációfilmes, karikaturista, kinek zsebében ott lapul egy, már használaton kívüli építőművész diploma is, melyet Sopronban, az Alkalmazott Művészeti Intézetben szerzett. Mátyás a dimbes-dombos, erdőkkel borított és patakvölgyekkel tarkított szép Zala megye szülötte, ki a fenti művészeti ténykedésén túl a helyiek körében kiváló lekvárbefőző, paradicsomkötöző, s kertmívelő legény hírében is áll.

Mátyás élete azonban 2019-ben nagyot változott, mert ekkor úgy hozta a sors, hogy a szép vidéket otthagyni kényszerülvén felköltözik Pest-Budára, ahol az azóta eltelt időszakban dolgozott különböző építészeti irodákban, karácsonyi vásárokon, s olykor még az is előfordult, hogy a szakmájához kapcsolódó munka híján építkezéseken próbálgatta ki falazó és vakoló képességeit.

Mátyás számára Pest-Buda városa, kiváltképp Zalához képes, igencsak sűrű, zajos, ahol még az emberek is furcsábbnak tűnnek, mint vidéken – mindezek miatt a legény nehezen is találja a helyét és még annál is nehezebben ver ottan újabb gyökereket. Fővárosi élete felérkezése óta ezért egy folyamatos küzdelem. Küzdelem vidékiségével, hova szíve hazahúz, és a pest-budai mindennapokkal, ahol hétfőtől-vasárnapig mindennapjait tölti.

Mindezt, a Pest-Budára való feljövetele óta eltelt nehéz és viszontagságos időket feldolgozandó, az itt megtapasztalt ilyen meg olyan élmények miatt Mátyás elkezdte papírra vetni benyomásait, érzéseit és tapasztalatait. Mondhatnánk akár azt is, hogy a könyv egy önéletrajzi történet.

Hát ilyen dolgok mentén született meg a Pestiárium-című kisregény.