Robert Capa: Budapesti beszélgetés

Már szóltam arról, milyen gazdag volt a Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából megjelent könyvtermés.

Talán azért is, mert szinte ez alkotta a megemlékezés gerincét, a „minden gőzt a sípra” elv alapján. Hiába figyeltem nagyon – még most is a kezembe akadt egy évfordulóra kiadott, különleges kiadvány, ami támogatottan is nagyon drága holmi, valószínűleg másképp meg se jelenhetett volna. A könyv arról szól, hogy Robert Capa (1913-1954), a normandiai partraszállást is megörökítő, világhírű, magyar származású haditudósító 1948 őszén hat hétre Magyarországra látogatott. Persze sokat fényképezett. Az anyagból a Holiday című gazdagoknak szóló utazási magazinba írt terjedelmes cikket, ami csak egy év múlva jelent meg. A könyv fakszimilében közli az írást, és hű, olvasmányos magyar fordítást is mellékel hozzá.

A következő rész a cikkben nem szereplő Capa képeket mutatja nagy méretben, elképzelt címekkel. Ne felejtsük el, a fotós látogatása „szerencsés” időszakra esett, éppen elindult a kommunista rendszer kiépülése, de az emberek szabad véleménye ekkor még nem apadt el egyik napról a másikra… Fisli Éva idézi, hogy Richard Whelan, Capa életrajzírója ezeket a képeket pályája melléktermékének tekintette, egyáltalán nem tartotta nagyra.

Csatlakozom a könyv szerzőjéhez – Whelannak ebben egyáltalán nincs igaza.

Budapest történetéhez lényeges és fontos fotókat készített Capa szülővárosában, halála előtt hat évvel. Negyvenegy éves korában tépte szét egy akna… Pedig testvéréhez hasonlóan még a rendszerváltás után is élhetett volna. Én találkoztam is a Friedmann Kornél néven született Cornell Capával (1918-2008) New Yorkban 1997-ben.

A könyv legélvezetesebb része a Semmi politika, csak szerelem című utószó, amelyben Fisli Éva megkísérli pontosan rekonstruálni Capa itt töltött hat hetének útvonalát és menetrendjét. Véleménye szerint Capa azért nem nevezi néven beszélgető partnereit, mert egy év alatt beteljesedett a kommunista fordulat, és nem akarta, hogy bárkinek is baja legyen abból, hogy vele, egy amerikaival őszintén beszélgetett. E tömör utószót hosszabban is szívesen olvastuk volna. A szerző részéről az alapos tárgyismeret és a nyomozói képességek mellett olykor a szépírói véna is megvillan. Ugyanez érvényes az utolsó, ötoldalas, érdemi fejezetre – Robert Capa élete évszámokban – amely nem puszta felsorolás, hanem emberi hangon előadott történet. Nagyszerű könyv született, ami jóval több, mint forráskiadvány (bár az is, ehhez nagy segítség a legvégén található angol nyelvű összefoglalás).

Még egy különlegessége van ennek a kiadványnak: a kitűnő design. Ez Németh Dániel munkája – a kiadó nyilvánvalóan rosszul döntött, amikor a tervező nevét az utolsó oldalon rejtette el.

(A fordítás alapjául szolgáló mű: Conversations in Budapest, 1949. Magyar kiadás: Open Books, 2023. Fordította és a jegyzeteket írta: Fisli Éva. A fordítást az eredetivel egybevetette: Szlukovényi Katalin. Tervezte: Németh Dániel. A projekt a Budapest 150. emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósult meg. 107 oldal, ára 8999 Ft.)

Török András művelődéstörténészt 17 éve ismerem. András volt már: műfordító, tipográfus, angoltanár, kulturálisminiszter-helyettes, a Mai Manó Ház és a Summa Artium alapító igazgatója, az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) elnöke és most (többek között) ő a Fortepan önkéntes menedzsere.

2018 és 2019 között remek könyvajánlóit ezen a felületen is publikálta, ezt a gyakorlatot elevenítjük fel blogfolyamunk csütörtöki napjain 2023/24-ben. (Tényleg páratlan Budapest útikönyvéről itt olvashattok.) A 2010-ben András által indított Vademecum Könyvklub tagjai egy kulturális ajánló hírlevél mellett havonta egy könyvet is kapnak, a hírlevélíró gondos választása szerint. E klub 2017 januártól rendszeres író-olvasó találkozókkal és más különleges művészeti eseményekkel bővült, a még több élmény érdekében. Jelentkezni a Könyvklub titkáránál, Kajta Barbaránál lehet: titkarsag@summa-artium.hu, +36 1 318 3938. A B42 kóddal 4.2% kedvezménnyel vásárolható meg a klubtagság, melynek magam is lelkes résztvevője vagyok. Mindenkinek szívből ajánlom! (Blogger42, a szerkesztő.)