Sztochasztikus papagájok harca?

OpenAI vs DeepMind vs Big Tech

Ahogy három éve írtam itt egy korábbi cikkben: „Bár csak az elmúlt 1-2 évtizedben került be a mesterséges intelligencia fogalma a mainstream gondolkodásba (nagy nyelvi modellek, appok, Sophia, önvezető autók, Boston Dynamics és egyéb cégek robotjai stb.), de már a 17. század elején értekezett René Descartes arról, hogy az állatok (így az ember is. A szerk.) teste nem több egy összetett gépnél és a kifejezés (Artificial Intelligence) is kb. 70 évvel ezelőtt született meg John McCarthey fejében.” Buzzword persze jóval később lett. (BTW: A címlapkép harcos papagájait a Midjourneyvel generáltattam.)

Az agy csak egy Turing-gép?

Az emberek és gépek közötti kognitív paritás elmélete is már évtizedek óta köztünk van. Maga Demis Hassabis, a DeepMind alapítója mondta egyszer, hogy az emberi agy maga egy Turing-gép. A II. világháború alatt az Enigmát feltörő Alan Turing az ’50-es években alkotta meg a róla elnevezett, azóta nagy karriert befutott tesztet. (2023 karácsonyán „botlottam bele” a családommal tök véletlenül a szobrába Manchesterben, a Gay Village városrész Sackville nevű kis parkjában.)

Parmy Olson: supremacy

Yuval Noah Harari Nexus című könyvének bemutatása után ismét egy, a mesterséges intelligenciával foglalkozó mű (quasi) recenziójára vállalkoztam, jelesül Parmy Olson supremacy című könyvét ismertetem a következőkben. A szerző a Wall Street Journal és a Forbes után ma már a Bloomberg tech újságírója. (A Forbesnál az Anonymus hacker csoportról, a WSJ-nél a másodlagos jelzáloghitel válságról is figyelemreméltó írásai jelentek meg.) Ahogy a ma ismertetendő szövegből is kiderül, a szakember napjainkra már remek kapcsolatokkal rendelkezik a technológiai szektorban is.

DíszKlémer

Ez egy hosszú szöveg, hétvégére javaslom. (Már amennyiben valaki nem elégszik meg pusztán azzal, hogy egy adatlopó okosteló alkalmazással vicces AI képeket készítsen…) Persze a könyvhöz képest rövid kontent, továbbá kb. az egyik legfontosabb téma, amelyről (és áldásiról/kockázatairól) a következő években még sokszor fogunk beszélni…

Sztochasztikus papagáj

A pejoratív kifejezést először Timnit Gebru, Emily M. Bender, Angelina McMillan-Major és Margaret Mitchell használták még 2021-ben. Gebrut végül kirúgta a Google e cikk miatt. Az én véleményem e metaforáról az, hogy a megértés egy spektrum. Nyilván van olyan ember, aki úgy quasi NPC (Non-Player Character) a saját életében, ahogy egy LLM (Large Language Model, pl. GPT) sztochasztikus papagáj. Továbbá a rossz minőségű adatkészletből tanított AI nyilván hibás és/vagy offenzív kontentet állíthat elő, sőt „hallucinálhat” is.

OpenAI vs DeepMind

Olson ma kibeszélendő könyve a mára két legmeghatározóbb giga/mega AI entitás és alapító vezérigazgatóik (Sam Altman és Demis Hassabis) rivalizásáról, eltérő életútjáról és végül a BigTech cégekhez való elkerülhetetlen betagozódásukról szól. (Kis színes: Peter Thiel és Elon Musk is támogatta mindkettőjüket, de erről majd később…) Fontos megállapítás, már itt e szöveg elején, hogy mindkét alapító pontosan tisztában volt már a kezdetektől, hogy a potencionális veszélyek miatt prudensen szabályozandó folyamat az AI fejlesztése. Hassabis pl. úgy gondolta, hogy egyfajta modern kori Manhattan-projektet vezet és olvasva „Az atombomba története” (The Making of the Atomic Bomb) című könyvet, úgy építette fel a DeepMind csapatát, ahogy Robert Oppenheimer a sajátját.

Sir Demis Hassabis (DeepMind társalapítója)

A DeepMind (számítógépes) istenjáték imádó, angol matekzseni társalapítója bohém családból érkezett. Baptista édesanyja Szingapúrból emigrált az Egyesült Királyságba, szabadelvű görög/ciprusi férjével három gyermeket neveltek. A kis Demis hatéves korára szinte mindenkit megvert sakkban (az volt neki a sakk, ami Sam Altmannak a póker) és később a 14 év alattiak között a világ második legjobbja lett. Néhány év múlva pedig, 16 évesen (!) felvették a Cambridge Egyetemre, melyet fiatal kora miatt csak később kezdhetett el, ezért elszegődött játékfejlesztőnek. 17 évesen fejlesztette le a Theme Park nevű szimulációs programot, amely végül 15 millió példányban kelt el, így amikor végül elkezdte az egyetemet, már szinte mindenki ismerte a campuson.

Ahogy Altman esetében, úgy az ő életében is hamar beütött az első nagy krízis, az általa alapított Elixir Studio három játéka (Republic, Evil Genius I és II.) is a földbe állt, 2005-ben végül bezárták a céget. Az „agy fetisiszta” Hassabis ezután Londonban beiratkozott egy idegtudományi PhD-képzésre. Ezzel párhuzamosan, két társával (Shane Legg és Mustafa Suleyman) alapította meg a DeepMind céget azzal a céllal, hogy kifejlesszék a valaha volt legfejlettebb mesterséges intelligenciát!

Persze a triumvirátus hamar belátta, hogy a (több értelemben is) hűvös Angliában nem fognak tudni elég pénzt összeszedni egy ennyire tőkeigényes projekthez, ezért persze a Szilícium-völgyben kezdtek befektetőket keresni. A korábban említett Peter Thielt hamar megtalálták, aki végül 1,4 millió fontot fektetett a vállalkozásba. Az észt, AI kockázatoktól tartó Jaan Tallinn (Skype társalapítója) szintén beszállt. (Volt mibű’, az eBay 2005-ben 2,5 milliárd dollárért vásárolta fel a cégét.) A következő nagy név a befektetők listáján Elon Musk volt, aki szintén a kezdetektől látta már az AI kockázatait. (Olvasta Nick Bostrom, „Superintelligence: Paths, dangers, Strategies” című könyvét is.)

Mark Zuckerberg akkoriban éppen „nagybevásárlást” tartott, túl volt már az Instagram megszerzésén (1 milliárd USD) és 19 milliárd dollárért (!) vette meg a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatást, valamint tett egy 800 millió dolláros (+ lockup bónuszok) ajánlatot a DeepMindra. A deal végül azért esett kútba, mert Zuckerberg nem fogadta el Hassabis azon kérését, miszerint a DeepMind felállított volna egy önálló jogi entitást, amely ellenőrizhette volna a kifejlesztendő AI-t. (Zuckerberg később saját AI kutatólabort alapított Facebook AI Research néven.)

Az elképesztő Facebook ajánlat még elképesztőbb visszautasítása után a fordulat 2012-ben jött el a DeepMind számára. (Ekkor már mindennapos volt, hogy a cég tudósainak háromszoros fizetéseket ajánlottak a Völgy tech nagyágyúi, ezért nem halogathatták új tőke bevonását.) A Facebook után Elon Musk Tesla részvényekért akart újabb pakkot venni a cégből, de erre az ajánlatra is nemet mondtak az alapítók, ismerve Musk lobbanékony és megbízhatatlan habitusát.

Ekkor kapott Hassabis egy meghívót Larry Page-től a Google egyik alapítójától!

Az impulzív Musk-kal szemben, inkább introvertált matematikus karakterű Page hamar megtalálta a hangot a hasonló karakterű Hassabisszal, ráadásul professzor édesapja haláláig a mesterséges intelligenciával foglalkozott, illetve a Google Brain AI projekt már évek óta futott. A DeepMind alapítói hasonlót kértek a Google-től, mint korábban a Facebooktól: legyen egy független etikai bizottság a létrehozandó AI „felett”, hogy elkerüljék a forprofit gigavállalat belépéséből adódó befolyásolási dominanciát. A hosszú egyezkedést végül siker koronázta, 2014-ben a Google 650 millió dollárért résztulajdonosa lett annak a cégnek, amely az első Mesterséges Általános Intelligencia kifejlesztését tűzte ki célul!

Mesterséges Általános Intelligencia

A DeepMind egyik alapítójának, Shane Leggnek a fejéből pattant ki a Mesterséges Általános Intelligencia (AGI) kifejezés, ami ugyan elég „laposan” hangzik, de mára már mindenki ezt az összetételt használja, amikor egy annyira fejlett mesterséges intelligenciát írnak le, amely már képes az emberi intelligenciához hasonló szintű általános értelem és képességek bemutatására. Az AGI nemcsak specifikus feladatok megoldására képes, mint a jelenlegi mesterséges intelligenciák, hanem képes tanulni, alkalmazkodni és döntéseket hozni, akár számára addig ismeretlen helyzetekben. Ez magában foglalja a kreativitást, a problémamegoldást, az érzelmi intelligenciát és az absztrakt gondolkodást, amelyek ma még csak az emberi értelem jellemzői. 

Forprofit vs Nonprofit vs Global Interest Company vs Company Limited by Guarantee

Utóbb persze, több lépésben derült ki, hogy a DeepMind alapítók által vágyott (etikai) kontroll és autonómia nem összeegyeztethető egy óriásvállalat profit céljaival, folyamatos növekedési kényszerével és a hegemóniájuk fenntartására irányuló törekvéseikkel. (Az OpenAI és az Anthropic esetében is hasonló történt a tech mamutok belépése után.) Bár a részvényáruk „tuningolása” miatt ekkor alakult át a Google cégcsoport Alphabet konglomerátummá, de a DeepMind ekkor sem kapott nagyobb önállóságot.

Amikor Hassabis-ék ismét egy új jogi formát találtak ki (Global Interest Company) függetlenségük biztosítására, újra falakba ütköztek. Ráadásul ekkor már a két Google alapító egyike helyett a korábbi termékfejlesztési igazgató, Sundar Pichai volt a vezérigazgató, akinek sem ideje, sem motivációja nem volt a DeepMind számára megtalálni a „vészkijáratot”. A DeepMind alapítóinak eddigi utolsó próbálkozása a Company Limited by Guarantee cégforma volt, melyet jótékonysági szervezetek és klubok használnak Angliában, de végül ez sem hozta meg a hőn áhított függetlenséget a Google ölelésétől.

Kis színes: Mustafa Suleyman a DeepMind egyik alapítója később otthagyta a Google-t és másfélmilliárd dollárt behúzva megalapította az Infection nevű csetbotos cégét, melyet az alapítástól számított egy év múlva, benyelt a Microsoft.

Sam Altman (OpenAI társalapítója)

Az OpenAI (a Chat-GPT csetbot az ő termékük) alapítója egy középosztálybeli zsidó családból érkező, melegségét hamar felvállaló, remekül kommunikáló, született vezető típus volt, aki hamar a szilícium völgy egyik központi figurájává emelkedett. Altman 19 évesen már az Y Combinator start-up inkubátor program résztvevője volt (innen indult a Reddit, Scribd, Airbnb stb.) és az első vállalkozását (Loopt) reszelgette, amely hamar ötmillió dollárt kapott két kockázatitőke-befektetőtől. Ekkor otthagyta a Stanford Egyetemet és átköltözött Palo Altóba, teljes erejét startupjába fektetve.

A Loopt végül nem lett igazán sikeres, de ez nem szegte Sam kedvét és a cég eladásából származó pénzből megalapította a Hydrazine Capital nevű kockázati tőkebefektető céget (ez már 4 év alatt a tízszeresére nőtt). Továbbá 30 évesen PaulGrahamtől átvette a korábban említett Y Combinator projektet is, így onnantól kezdve jobban rálátott az igazán izgalmas projektekre is, ráadásul mindezt a legintenzívebb bika piac közepén.

Amikor Altman végül 2015-ben, bevonva Elon Muskot a befektetői körbe, ellensúlyozandó a Google monopóliumát, megalapította az OpenAI nevű cégét, hét név szerepelt az alapítók között, melyből öt, hónapokig dolgozott korábban a DeepMindnál. Ennek persze Hassabis nem örült. Bár a cégnévben is deklarált elv szimpatikus volt, miszerint a nyilvánosság számára elérhetővé teszik a technológiát (nyílt forráskód), a DeepMind alapítója félt az AI technológia esetleges etikátlan felhasználásától, valamint a tudósaik lenyúlásától.

Persze az sem szolgálta a jó viszonyt, hogy az OpenAI alapítójaként Musk az „AI Hitlerének” nevezte a dolgozók előtt Hassabist, akinek korábban szintén biztosított anyagi forrásokat.

Musk ekkor már pontosan tudta, hogy egy új „aranyláz” (nevezhetjük akár AI FOMO-nak is) kezdetén alapítják meg Altmannal az OpenAI-t, ráadásul több cégénél (Tesla, SpaceX, Neuralink) is kulcsfontosságú volt a legjobb AI technológia.

Greg Brockman leigazolása remek döntésnek bizonyult, a teljes logisztikai szervezést és a Google, Facebook AI tudósainak megszerzését is ő vezényelte le. Ne feledjük, ekkor még kevesebb fizetést tudtak csak ajánlani, melyet a szervezet nyíltsága (nonprofit jellege, Google AI monetizáció elkerülése, nyílt forráskód, publikációs lehetőség stb.) tudott csak kompenzálni. (Az OpenAI 2017-ben 30 millió dollárt költött fizetésekre és számítási kapcitásokra, a Deepmind viszont több mint 400 milliót!) Egyébként (persze jóval később) a QuitGPT mozgalom azért indult el, mert Brockman jelentős pénzügyi adománnyal támogatta Trump MAGA mozgalmát.

Elon Musk kilépése

Az Open AI történetének harmadik évében Musk, elégedetlensége miatt össze akarta vonni az OpenAI-t a Teslával, mert frusztrált volt a Deepmindtól való lemaradás miatt. Mivel nem adták át neki az irányítást, 2018 februárjában végül kiszállt a vezetőségből. (Hogy aztán 2023 végén saját AI csetbotot indítson. Ez lett a TruthGPT/Grok.) Ez óriási probléma volt Altman számára, mert a legnagyobb finanszírozóját vesztette el hirtelen, egy szinte végtelen erőforrást igénylő üzleti modellben. (Millió dolláros fizetésű „tudóshadak”, a modellek betanításhoz minél több adat szükséges, szuperszámítógépek armadája stb.)

A Microsoft deal

Altman hamar rájött, hogy fel kell hagyniuk a nonprofit működéssel, ha életben akarnak maradni, ugyanakkor foglya volt korábbi nonprofit kijelentéseinek. Kitalálták tehát a stratégiai partnerségi megállapodás szómágiát, és gyorsan befektető után néztek. Az Amazon és Google elvetése után hamar eltaláltak a Microsofthoz.

A világjobbításon ÉS profittermelésen is ügyködő cégek (pl. Patagonia, Ben & Jerry stb.) B Corpnak (Benefit Corporation) nevezik magukat. (Tanulságos, hogy amikor az Etsy online piactér kiment a tőzsdére, meg kellett válnia B Corp. tanúsítványától…

A Microsoftnak ugyan volt már egy 7000 fős AI-kutató stábja, de imponált nekik az OpenAI nagy nyelvi modellek (LLM) terén elért sikerei. (A Microsoft Tay nevű csetbotját 2016-ban 16 óra (!) működés után állították le, esetenként botrányos, rasszista reakciói miatt.) 2019 márciusában Altmanék bemutatták az OpenAI LP „capped-profit” (profitplafon) entitást a bonyolult cégstruktúra egyik elemeként. (Itt folyik a kutatómunka nagy része és innen csorog át az Open AI Inc.-hez a küszöb fölötti bevétel.) Négy hónappal később pedig bejelentették a Microsofttal kötött stratégiai partnerségi megállapodást, melynek keretében Bill Gates cége 1 milliárd dollárt fektet az OpenAI-ba! A „fausti alku” megköttetett. Bár a Google Meena/LaMDA nevű modellje már két évvel a ChatGPT előtt ígéretes eredményeket mutatott, a GPT-2 nagy nyelvi modell végül óriási média visszhangot kapott. A többi, ahogy mondani szokták, történelem…

ChatGPT

A ChatGPT nyilvánosan elérhető demóverziója 2022.11.30-án jelent meg. Két hónap múlva már 30 millió regisztrált felhasználója volt, 2024 elejére százmillióan, mára pedig már 800 millióan használják heti rendszerességgel!

A ChatGPT megjelenésével a Google húszéves egyeduralma megingott, a vezetőség még kivülről is látható módon pánikolt. Rögtön visszahívták a két alapítót (Larry Page és Sergey Brin) és gőzerővel nekiálltak a LaMDA alapú Bard továbbfejlesztésének, promótálásának, illetve összeolvasztották a két rivális (DeepMind és Google Brain) AI divíziót. (2023 végén ebből jött létre a Gemini csetbot.) Erre a Microsoft az AI-val felturbózott Bing keresőmotorját állította hadrendbe.) A kapkodásnak persze meglett az eredménye, mindkét csetbot adott időnként „furcsa válaszokat”. Közben, 2023 januárjában az OpenAI kapott egy újabb, tízmilliárd dolláros befektetést a Microsofttól, amellyel a szoftveróriás már 49%-os részesedéssel bírt a cégben!

Atombomba

Ugyanennek az évnek a novemberében pedig egy Google Meet hívás keretében az OpenAI igazgatótanácsa kirúgta Sam Altmant!

Steve Jobs érezhette így magát, amikor kirúgták az Apple-től. Altmant végül (többek között) a Microsoft ultimátuma (blöffje) mentette meg, amikor a szoftveróriás a felhőszolgáltatói kreditjük blokkolásával fenyegette meg a vezetőséget és hamar tweetelte, hogy tárt karokkal várja Altmant, Brockmant és az OpenAI időközben felmondott alkalmazottjait a Microsoft AI-kutató csapatába. Öt napig tartott az egész cécó, végül az OpenAI vezetősége leköszönt, Altman visszajött, a Microsoft delegált egy saját embert a vezetőségbe és Larry Summers, egykori amerikai pénzügyminiszter lett az igazgatótanács elnöke.

Friss hírek és újabb tőkebevonás

(A könyvet szerzője kb. egy éve véglegesítette, ezért e kiegészítés. A szerk.)

Pár napja jelent meg a hír, miszerint a ChatGPT elkezdte tesztelni a reklámokat a felületén és az OpenAI újabb óriási tőkebevonásra készül. Az új finanszírozási kör két szakaszban zárulhat majd: első körben a Microsoft, az Nvidia és az Amazon vállalhat szerepet, utóbbi akár 50 milliárd dollárt is invesztálhat a cégbe. A Softbank korábban már szintén jelezte, hogy 30 milliárd dollárt terveznek invesztálni, de a konkrét részletek és összegek még képlékenyek. A média úgy sejti, hogy az új befektetési kör akár 100 milliárd dollárral zárulhat.

Anthropic, a biztonságosabb AI fejlesztést hirdető, alapvetően cégekre fókuszáló vállalat

Az OpenAI kutatási alelnöke, Dario Amodei (1983-) által alapított Anthropic (már a cég neve is beszédes) a szokásos körök után, végül hatmilliárd dollár befektetést fogadott el a Google-től és az Amazontól. (Ők fejlesztették ki a Claude nevű nagy nyelvi modellsorozatot.) Ez az a cég egyébként, aki egy hete kiadott egy új AI eszközt, ami jogászoknak segít szerződéseket ellenőrizni. Ennek „pillangóhatásaként” egy hét alatt 1000 milliárd dollár tűnt el a Nasdaq tőzsdén…

Az üzenet világos. Olcsóbb, gyorsabb és egyszerűbb lesz a jövőben a szoftverfejlesztés (vibe coding) az AI-eszközökkel. Ennek persze, mint általában, lesznek nagy nyertesei és óriási vesztesei is. A vadiúj Claude Opus 4.6 modell átírja a marketing és értékesítési terület, a jogi szolgáltatások és persze az ügyfélszolgálatok munkafolyamatait is. A Cowork ingyenes, nyílt forráskódú kiegészítőit is nyilván egyre több fejlesztő fogja felfedezni. (BTW: a Claude Code mögötti kódok kb. 90 %-át is már a saját eszközeikkel kódoltatták az Anthropic fejlesztői…)

Az amerikai oktatásiparbeli fizukról és erőforrásokról (GPU-k számítási kapacitása, szerverparkok fenntartása stb.) és a „big-tech-brain-drainről” pedig annyit, hogy míg az informatikaprofesszorok kb. évi 100.000 dolláros fizetést, a legjobb egyetemi tudósok 550.000 dollárt, addig a big tech vállatok többmillió dolláros fizetéseket adnak. Ez persze a korábbi dohánygyári lobbi- és kommunikációs erőfölényhez hasonló végeredményre vezetett napjainkra.  

Dohány vs dopamin addikció

„Házi feladat”: Russell Crowe ‘The Insider’ (A bennfentes) című filmjének megtekintése. A film valós tényeken alapul. 1994-ben a hét legnagyobb dohány brand egy kongresszusi meghallgatáson (congressional hearing) eskü alatt vallotta, hogy a nikotin nem addiktív és nem is káros az egészségre. A következő videóban 2:53-tól látható az archív felvétel, amint mind a heten, roppant meggyőzően és határozottan állítják az említett, számukra akkor már nyilvánvaló hazugságokat. A videó ide kattintva megtekinthető. A jelenetnek persze van egy olyan tanulsága is, hogy a jelen Big Tech cégvezéreitől sem szabad elhinni mindent pusztán azért, mert meggyőzőek és kutatásokkal támasztják alá, hogy termékeik, vagy szolgáltatásuk nem káros a testi, szellemi, avagy lelki egészségre.

Mára tehát a Big Tech mamutok gyakorlatilag minden AI erőforrást megszereztek. (Bevétel, szakértők/tudósok, infrastruktúra, számítási kapacitás, adatbázisok stb.)

Hasznos linkek (Down the Rabbit Hole!)

OpenAI
DeepMind
Anthropic

Nano Banana (A Google képgenerátora)
Grok (Elon Musk xAI nevű cégének chatbotja)
Midjourney (David Holz független kutatólaboratóriumának AI-ja)

Sztochasztikus papagáj
Figyelemgazdaság (attention economy)
Transzhumanizmus
Szingularitás
Vibe coding
Effektív altruizmus
LessWrong (Eliezer Yudkowsky)