Vogon stop motion

Gergő már régen „rágja a fülemet”, hogy csináljunk (vééégre) egy stop motion animációt.  Látott erről a technikáról egy filmet, ami rögtön megmozgatta a fantáziáját. (Nem mellesleg a Tv-maci is ennek a kreatív filmes eszköznek a segítségével köpött esténként.) Tegnap jelentős erőket mozgósítva nekiláttunk a küldetésnek! Először is (mindenféle értelemben) letakarítottuk az íróasztalom üveglapját és beállítottuk egy iPhone kameráját a megfelelő szögbe. Ezek után kiválasztottuk a két főszereplőt. Marvin, a Galaxis útikalauz stopposoknak című film (továbbra is kötelező megnézni minden hűséges B42 olvasónak!) paranoid androidja mellett a vogon bürokrácia egyik termetes tagjára esett a választásunk. Íme a rövid, de (higgyétek el) „munkás” eredmény.

A vogonok egyébként az egyik legellenszenvesebb faj a galaxisban. Nem gonosz, csak mogorva, bürokratikus, érzéketlen népség. A saját nagymamájukat sem mentenék meg a Thrall bolygó gonosz, bogárpattintó fenevadjától, ha nincs rá utasítás 3 példányban, amit beküldtek, visszaküldtek, félretettek, elveszítettek, megtaláltak, kivizsgáltak, újra elveszítettek, három hónapra tőzeg alá temettek és gyújtósként hasznosítottak.

Továbbá a vogon költészet köztudottan a harmadik legrosszabb a világegyetemben. A második legrosszabb a Kria bolygó lakóié, az azgotoké. Mikor koszorús költőjük, Dagályos Morrog előadta az „Ó, dal a ragacshoz, mint hónom alatt leltem a nyári reggelen” című versét, a hallgatóságból négyen belső vérzést kaptak és kimúltak. A Galaktikus Művészetmanipuláló Tanács elnöke úgy maradt életben, hogy lerágta az egyik lábát. A legrosszabb verseket Paula Nancy Millstone Jennings írta. Ezek szerencsére a Földdel együtt megsemmisültek.

p.s. Szerintem a közszolgálati televízió néhány hónapja bemutatott új logói is titkos vogon közlekedési táblák. Különben nem értem, hogyan fogadhatták el pont ezeket a szakértő bácsik és nénik…

Vogonok