Lynch előző lemezét (Crazy Clone Times) szerintem csak az tudta/akarta többször végighallgatni, aki az állig gombolt rendező zseni filmjei miatt eleve pozitív prekoncepcióval közelített Lynch védjegyszerű, karakteres filmes álomvilágának hangjegyekre fordításához. A két hete megjelent második koronggal más a helyzet. Érthetőbb, talán érettebb, kompaktabb (nem csak a CD) és szerintem „feszesebb” album született. Nem kell elfogódott Lynch térítőnek lenni, hogy tetszen valakinek az anyag. Azt azért nem mondanám, hogy kifejezetten populáris akar lenni, mert ez a fajta szürreális, intuitív gitáros, elkenősen belassulós balladás, lüktető elektronikus és modern blues-os, melankolikus hangzásvilág soha nem lesz annyira érthető, hogy a mainstream-re vágyó tömegek kiszámítható igényeit kielégítse. Nyilván Lynchnek ez nem is volt célja. Különösen 67 évesen nem.
A Dylan feldolgozás (The Ballad of Hollis Brown) mellett a 13., Bonus Track-ben (I’m waiting here) Lykke Li fátyolos hangja is színesíti Lynch (sokszor) torzított monológjait. David „alámondásait” éneknek azért továbbra sem hívnám, bár kétségtelenül remekül illik a zenei anyag hangulatához. A lemezt hallgatva nem tudtam elszakadni attól a gondolattól, hogy tulajdonképpen a Mester a korábbi (és remélhetőleg jövőbeli) filmjeinek képeit konvertálta át zenéjébe. Az „Are you sure” például annyira „tvinpíkszes-kékbársonyos”, hogy nem lehet nem észrevenni a párhuzamot. A „Sun Can’t Be Seen No More” pedig egy még meg nem született Tarantino film betétdala lehetne egy furcsa befejezéssel. Egy klasszikus „film noir” mozi betétdala pedig akár több track is lehetne a lemezről. Összességében azt mondanám, hogy akkor is szívesebben fogadnék inkább egy új filmet Lynchtől, mint egy harmadik albumot, ha maga Bob Dylan garantálná 42 pecséttel, hogy a 3. lemez dupla olyan jó lesz, mint a „The Big Dream” volt. Szóval készüljön már végre el a Ronnie Rocket, de rögtön! Persze lehet, hogy ez a kérésem csak egy nagy álom marad mindörökre. Kár lenne Ronnie-ért…
Független portfólió építő felület alkotóművészek és a vizuális művészetek iránt érdeklődők részére.
|
Írni, olvasni, fotózni és motorozni szeretek, számolni tudok.
|
Kedvelem a jó kérdéseket. Néha fontosabbak, mint a válaszok.
|
A magazin 2010-ben indult, fiatalokhoz szóló, független kulturális portál.
|
A stílusos élet fontosságának hirdetése.
|
Olvasni jó, a könyvet továbbadni kúl.
|
Mindegy honnan jössz, a lényeg, hogy tudd hová tartasz, és míg odaérsz, légy jobb minden nap.
|
Színész
|
Hegymászó
|
Head of Innovation
|
biztosítóalapító
|
A kisnyugdíjas ahol tud, segít.
|
Kaotikus életet élő, szentimentális motorkerékpár-őrült.
|
Ha pokolra jutsz, legmélyére térj: az már a menny. Mert minden körbe ér.
|
Tizennégyszer láttam a Keresztapa-trilógiát.
|
Stylist
|
Lakberendező
|
Vitorlázó
|
Stylist
|
Szinteld magad a világra, légy magasabb, mint az árja.
|
Az vagy, amit nézel.
|
Hegedűs Ágota
|
Grafikus, belsőépítész.
|
Creative Image Artist
|
Büntetőbíró, majd mindenféle szöveg író.
|
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A süti hozzájárulásokat az alábbi menüpontokban kezelheti.