Az élet az, amit Te csinálsz belőle (3. rész)

Kedves hűséges B42 olvasó Barátaink!

Ezen a héten “Nagy Obersovszky Hetet” (One Man Show) tartunk, mivel Jules egy nagyobb lélegzetvételű (a blog forma kereteit erősen feszegető) írását publikáljuk hétfőtől vasárnapig bezárólag. A postokat “összefűzzük” majd és mindegyik elején elhelyezünk egy linket az első íráshoz, illetve jelezzük majd, hogy hanyadik a sorban. Ez a harmadik bejegyzés.

Az első post itt található.

Kutvölgyi Pál

Bátorság és képzelőerő

Bátorság és képzelőerő

Két dolog elengedhetetlen a rekordok, csúcsok döntögetéséhez, új utak, világok felfedezéséhez, rendhagyó élethez. Bátorság és képzelőerő. Azt hiszem a homo sapiens is végső soron ettől lett homo sapiens. Képzelőerő nélkül sosem alakulhatott volna ki az absztrakció képessége, azon képességé, mely a kreativitás alapja is és végső soron az emberré válásért felelős.

Az ember nyelve, a beszéd, attól beszéd és nem egyfajta jelrendszer, hogy a direkt utalásokon túl, képi eszközökkel él és egyfajta virtuális valóságot teremt. Nyelvi fejlődésünk során, így mehetett át a tudat alatti a tudatos állapotba. A tudat nem is más, mint egy állandósult absztrakció, mely már nem csak a környezet ingereire reagál.

A bátorság jelentőségét alig kell magyarázni, mert hosszabb rövidebb élete során már mindenki megtapasztalhatta. A bátorság nélkül nem hagyjuk el a járt utat, félünk kétesélyes döntéseket hozni, veszteni, s akit csak a veszteség elkerülése motivál, az utcára kimenni sem serény. Valójában csak a bátrak élnek, a gyávák csupán nézők a nézőtér elszigetelt, dróthálóval védett biztonságában.

Tehát az élet a bátraké. Gyáván is lehet élni, de nem érdemes. A gyáva ember önmagát határolja be, mert fél mindenféle változástól, és kockázattól. Így persze nem remélheti élete megváltozását.

Holnap folyt. köv.