Fehér ruha

Tordasi Aliz olyan líraian és könnyedén ragadta meg a fehér ruhás nő témáját, ahogyan csak egy vérbeli nő érezheti mindezt.

Légiesség és izgalom. Hogy miért ez a két szó jut az eszembe erről a kompozícióról? Mert ez a rendkívül könnyed, lágy esésű, finom ruha szinte lebegteti a csodálóit és mikor már hosszú perceken keresztül néztem én is a képet, feltettem magamnak a kérdést, mit is nézek én olyan hosszasan?

Hiszen ez „csak” egy ruha, egy fehér, egyszerű ruha. Na igen, pontosan ez az amire minden nőnek szüksége van! Mindig nevettem az ilyen jellegű közhelyeken: alapdarab, egy igazi klasszikus stb. Nekem nem kellenek „alapdarabok”!!! Most mégis úgy gondolom, IGEN, IGEN, IGEN, egy ilyen ruha nekem is kell! Az első romantikus vacsorától, egészen a szülőknek történő bemutatásig, vagyis kevés olyan alkalom van, ahol ne lehetne „bevetni”.

Egyszerűsége, letisztultsága, visszafogottsága előhozza a bájos kislányt, ugyanakkor csónaknyakú kivágásával – megmutatva kulcscsontját – izgalmassá, érzékivé, szexissé teszi viselőjét. Az ujjak köré tekeredő és lelógó kiegészítő, felerősíti a ruha lágy esését, ezáltal erősebben láttatja viselőjének idomait és érzékivé, szinte vadmacskává változtatja az első látásra megpillantott kislányt, mintegy az ujja köré csavarva minden hímnemű „egyedet”. Ezt a rejtett cicás hatást kidomborítja a szem erőteljes hangsúlyozása a sminkben.

A nőiességet és az eleganciát tovább erősítik a fényes kiegészítők, a táska, a tűsarkú, persze, ha más hatásra törekszünk, azt más jellegű és színű kiegészítőkkel elérhetjük! Nekem a képen látható kombináció a No.1., mert igazán egyszerű, szűzies, letisztult, de a rafináltság a részletekben előbukkan és csak azon vesszük észre magunkat, hogy elmerülünk látványában. Sokan gondolhatják, hogy persze, persze biztos csak a csinos modell, a jó fotós, vagy a modern technika az oka ennek a lenyűgöző látványnak. Aki így gondolja az téved, a nőiesség mindenkiben ott lapul, csak elő kell keresni és hagyni kell előtörni! Ha pedig megdicsérnek, kedves hölgytársaim, ne szabadkozzunk, egyszerűen csak mondjunk annyit: köszönöm és örüljünk a bóknak, ne keressünk miérteket!