Member of Group ›
Költészet és a zene
Szombat a zene napja. Figyeljetek és hallgassatok minket.
Obersovszky Gyula
Magánzó
Szinteld magad a világra, légy magasabb, mint az árja.

Költészet és a zene

 

A költők verseiket zenére írják. Persze nem holmi zenegépen lejátszható zenére, hanem a lelkükről leválóra. A zene az első, nem a tartalom. A vers hangulatát az adott ritmusképletű zene adja meg, ehhez kerít még a költő verbális tartalmat. Persze nagyjából tudja miről kíván írni, de amíg az adekvát zene nem csendül fel szívében – ezt hívják ihletnek – semmi késztetést sem érez az írásra.

A vers is az első soron múlik, mint ahogy egy rajz az első vonalon. Minden eldől a teremtés első pillanatában. Ez az ősrobbanás óta így van. Az isteni szikra azonban csak egy szikra, a tűz már a tehetségből lobog.

A verseket, bár már megbújik bennük a zene, olykor meg is zenésítik. Viszonylag könnyű dolga van a zeneszerzőnek, mert a feladat megoldásának szabadságát a vers a maga adottságaival már „segítőkészen“ behatárolja.

Nem csak a versben van elrejtve a zene, a zenében is néha rejtve marad a verbális tartalom (azért a zenekritikusok kihallják). A vers és az ének viszont rokon műfajok. Mindkettőnek van zenéje és szövege is, de míg az egyikben a szövegen a hangsúly, a másikban a zenén. A versnek néha csak a vájt-fülűek hallják a zenéjét, mert a verbális tartalom köti le a figyelmet, az éneknek meg sokszor meg sem hallgatják a szövegét, mert az többnyire bárgyú és amúgy is a zenén a hangsúly. De ettől függetlenül mindkettőt dalnak is hívják és ez már önmagában jelent valamit.

A görögben és latinban a próza és a líra nem váltak el olyan éles kontúrral, mint a mai modern nyelvekben. A görögök büszkék voltak nyelvükre és lehettek is, mert az ógörög remekművek mind a mai napig az emberiség közös kultúrkincsének számítanak. A görög dráma még egybemosta a költészetet és zenét és a szöveg akkor számított szépnek, ha nem csak ritmusa, dallama is volt. Ezért hívtak minden nem görögöt barbárnak, mert a görögséget elsősorban a nyelve emelte a kor egyéb kultúrája fölé. A barbár szó eredetileg hangutánzó gúnyszó. Bar-bar más népek durva, zenétlen nyelvének utánzása volt. A rómaiak is hangosan olvastak, mert a tartalmon túl a mondatok zenéjét is élvezni akarták. Ezért még a prózai szerzők is odafigyeltek a szöveg zeneiségére.

Mind a zene, mind a vers a költészetből él, mindkettő alapja a poézis. Szimbóluma pedig a líra, az ősi pengetős hangszer. Aki még ezt a hangszert használta, annak a zene és költészet közt nem is létezett számottevő különbség. A líra azért szimbolikus, mert húrjainak a költő érzékeny, az élet profán dolgai által pengetett idegszálait is fel lehet fogni, melyekről a szférák zenéje válik le.

A vers is, zene is a ritmusra épül. A vers ugyanúgy meg van rímek nélkül, mint a zene dallam nélkül, de a ritmus elmaradhatatlan mindkét esetben. Más kérdés, hogy a rím gazdagítja a verset, éppúgy, mint a dallam a zenét. De az európai irodalom kezdetét jelentő Iliász sem rímel. Tehát a rím későbbi eredetű, mint a ritmus és ez a zenében sincs másként. A primitív népek zenéje „ütőhangszerekre“ épül, melyeknek csak ritmushoz van köze, dallamhoz nincs.

A költészet és a zene „súlyaránya“ társadalmunkban – bár mindkettő közös tőröl fakad – koronként jelentősen változik. A mai kor nem kedvez a lírának, mert bár a költemény elsősorban érzelmileg fog meg, egyben az intellektusra apellál. Ez a pusztán érzelmi konzumra kihegyezett korunkban a zenével szemben komoly hátránynak bizonyul, mert kortársaink amilyen szívesen hagyják magukat érzelmileg befolyásolni, annyira nem szeretnek elgondolkodni szövegtartalmakon – főleg olyanokon, amiket nem is értenek.

Csapat

 ArtHungry
arthungry.com
Független portfólió építő felület alkotóművészek és a vizuális művészetek iránt érdeklődők részére.
Kutvölgyi Pál
Blogger42
Írni, olvasni, fotózni és motorozni szeretek, számolni tudok.
 Marvin
Marvin Says
Kedvelem a jó kérdéseket. Néha fontosabbak, mint a válaszok.
Obersovszky Gyula
Magánzó
Szinteld magad a világra, légy magasabb, mint az árja.
Phenom' enon
Phenom'enon
A magazin 2010-ben indult, fiatalokhoz szóló, független kulturális portál.
Schiffer Miklós
Schiffer Style
A stílusos élet fontosságának hirdetése.
Korábbi vendégíróink
Balázsi Dia & Peti 
My Little Melbourne Family
Mindegy honnan jössz, a lényeg, hogy tudd hová tartasz, és míg odaérsz, légy jobb minden nap.
 Ernyey Béla
Ernyey Béla
Színész
 Erőss Zsolt
Eross Zsolt
Hegymászó
 Fabricius Gábor
Fabricius Gabor
Head of Innovation
 Dr. Farkas András
Farkas András
biztosítóalapító
Gecser Ottó
gecserotto
A kisnyugdíjas ahol tud, segít.
Guld Péter
GuldPeter
Kaotikus életet élő, szentimentális motorkerékpár-őrült.
Hoffmann Petra
Petra
Ha pokolra jutsz, legmélyére térj: az már a menny. Mert minden körbe ér.
Kertész Bálint
Videographer @ 42BIT
Tizennégyszer láttam a Keresztapa-trilógiát.
 Lakatos Márk
Lakatos Mark
Stylist
 Lang Viktória
Lang Viktoria
Lakberendező
 Litkey Farkas
Litkey Farkas
Vitorlázó
Mei Mei
Mei Mei
Stylist
Trunkó Bence
Shadowriter
Az vagy, amit nézel.
Török András
Simplicissimus
Olvasni jó, a könyvet továbbadni kúl.
Pályázott vendégíróink
Hegedűs Ágota
hegedusagota
Hegedűs Ágota
Somogyi Richard
somogyirichard
Grafikus, belsőépítész.
Tóth Olivér
totholiver
Creative Image Artist
Vécsei Rita Andrea
vecseiritaandrea
Büntetőbíró, majd mindenféle szöveg író.

Kapcsolat

Elérhetőség
Blogger 42
Bálna Budapest / Hygge,
1093 Budapest, Fővám tér 11-12.
+36 30 920 920 1
info@group42.hu
 
Smile
Culture
Shop
Photo
Video
Music
Ride
Home
Cloud
Art

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyod, hogy cookie-kat használjunk. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás