Orális szex az idősebb korban

Tegnap láttam a Hope Springs (Amit még mindig tudni akarsz a szexről) című filmet. A mozi nézőcsalogató magyar címe a szex szó ügyes szerepeltetésén túl megpróbál némi előnyt kovácsolni Woody Allen, még hosszabb című, nagy sikerű, hét epizódból álló, 1972-ben bemutatott komédiájából, melyben maga Woddy is egy helyes fehér kezeslábasban toporgó félénk spermiumot játszik. (Amit tudni akarsz a szexről, de féltél megkérdezni. (Everything You Always Wanted to Know About Sex, But Were Afraid to Ask.)

Ezt a filmet is vígjátékként aposztrofálták, ennek ellenére megnéztem. Azért írom ezt, mert az amerikai mintában sok esetben ez a műfaji besorolás vagy a Benny Hill féle primitív böfögést jelenti, vagy egy izgalmas IKEA katalógusból felolvasott párbeszédeket, melyet egy speciálisan erre a célra tervezett hollywoodi software ír automatikusan futószalagon, patikamérleg által kimért fordulatokból felépítve a szokott félreértés sorozatot.

Ezzel szemben Kay (Meryl Streep) és Arnold (Tommy Lee Jones) történetének bemutatása közelebb áll a való élethez. Az alaptörténet nem bonyolult. Kay erőszakkal elrángatja mogorva férjét egy egyhetes párterápiára, hogy visszatérjen életükbe a meghittség és a szex. Nem árulom el nektek (spoiler lenne), hogy sikerül-e nekik átugrani ezt a magasságot, nézzétek meg a filmet.

Ne a történet miatt tegyétek azonban, hanem a két főszereplő színész miatt. Értük érdemes igazán. A terapeuta szerepét alakító Steve Carellt (A 40 éves szűz stb. izék) oly mértékben játssza le a vászonról Streep és Jones, hogy az már kellemetlen. Carellt a végén már nem is láttam. Azt hiszem neki igazán az elején említett vígjátékok esetlen balek szerepe áll jól.

p.s.

A kattérzékeny címben szereplő (egyébként sikertelen) aktus pedig egy sötét moziban takarásban zajlik, tehát Meryl Streep(tease)-ből és fájdalmas ügyetlenkedéséből nem látszik semmi. Ezért tehát nem érdemes megnézni a filmet. Én szóltam.