Petőfi utcák népe

A születése óta eltelt két évszázadban divat volt azon töprengeni, mit gondolna ma Petőfi.

A Capa Központ június 22. és október 1. között látogatható, Petőfi utcák népe című kiállítása azonban azt mutatja be, ha a költő most indulna vándorútjára, vajon mit látna. Hogyan élnek ma a magyarok? A Pictorial Collective dokumentarista fotós kollektíva kilenc tagja másfél év alatt több ezer kilométert megtéve járta be Magyarországot, Kárpátalját, a Vajdaságot és Erdélyt, hogy megörökítsék a Petőfi utcák életét.

A tárlaton látható közel 200 fényképből és 2 videómunkából kirajzolódó tárlat a mai magyar társadalomról ad szubjektív látleletet.

Mohai Balázs: Tiszaug

Petőfi Sándor kultusza már a 19. században nagyra nőtt. A gyorsan nemzeti vátesszé emelt költő iránt senki sem maradhatott közömbös, így az összes rezsim róla nevezett el rengeteg művelődési házat, könyvtárat, laktanyát és utcát. A több hullámban futó közterület-átnevezési kampányok ráadásul el is kerülték Petőfit, így lehet, hogy az ő nevét viseli a legtöbb utca Magyarországon. Ha egymás mellé tennénk mind a 2800-at, az Atlanti-óceánig is eljuthatnánk.

A Pictorial Collective tagjai az elmúlt másfél évben Magyarországon és a határon túl a Petőfi utcák 266 ezer lakóját fotózták, falvak és városok mellékutcáiban kutakodva.

„Az elmúlt két évszázadban rengeteget mozdult előre a világ és benne Magyarország is. Többet fejlődtünk a reformkor óta, mint az államalapítás óta addig eltelt 800 évben összesen. Persze volt honnan, Petőfi korában a társadalom nagy része még írástudatlan zsellérekből állt. A Pictorial Collective mai fényképeit elnézve azért mégis erősen kétséges, hogy »a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet«-e már, és Petőfi valószínűleg nem gondolná ma sem, hogy »megálljunk, mert itt van már a Kánaán«. A képeken nem a mélyszegénység és a nyomor a szembeötlő, mert nem is ezzel találkoztak leggyakrabban a fotósok országjárásuk során, hanem a szürkeséget szépítgető népi barkácsesztétikával, ami gyakran a létbizonytalanságot hivatott elfedni. Pedig környezetünk folyamatosan visszahat ránk.

De vajon a név tényleg kötelez és működik a genius loci, a hely szelleme? Fontos, hogy kiről nevezzük el az utcáinkat? Hatással van Petőfi szellemisége egy Petőfiről elnevezett általános iskola tanulóira? Petőfi verseiben közérthetően fogalmazott, ahogy a dokumentarista fotográfiák elsődleges jelentése is könnyen dekódolható. De a versekből és a fényképekből is, pláne a teljes fotóanyagból sokkal több kiolvasható: az egész több, mint a részek összessége. Ha újabb kétszáz év múlva visszanéznek utódaink, mit látnak majd? Végképp elnéptelenedett falvakat, vagy inkább további rohamos fejlődést? Idővel minden fénykép érdekessé nemesül. Próbáljunk meg ezekre a jelenünket ábrázoló fotókra is inkább egy képzeletbeli jövő perspektívájából rátekinteni, tanulságos tapasztalás lehet” – emeli ki Virágvölgyi István, a kiállítás kurátora.

URBÁN ÁDÁM: FÜLE URBÁN ÁDÁM: NAGYATÁD STILLER ÁKOS: TÖRÖKSZENTMIKLÓS STILLER ÁKOS: KUNBARACS  VÉGH LÁSZLÓ: NAGYAR PÁLYI ZSÓFIA: DOROSZLÓ (VAJDASÁG) MÓRICZ-SABJÁN SIMON: KISKUNFÉLEGYHÁZA MÓRICZ-SABJÁN SIMON: CSANYTELEK

MOHAI BALÁZS: GYŐR

HIRLING BÁLINT: KOCSÉR BŐDEY JÁNOS: SZENTPÉTERFA BŐDEY JÁNOS: NÁRAI

BÁCSI RÓBERT LÁSZLÓ: HORTOBÁGY BÁCSI RÓBERT LÁSZLÓ: ESZTÁR              

Pictorial Collective: Petőfi utcák népe – Szubjektív fotós látlelet a magyar társadalomról

Kiállító fotográfusok: Bácsi Róbert László, Bődey János, Hirling Bálint, Mohai Balázs, Móricz-Sabján Simon †, Pályi Zsófia, Stiller Ákos, Urbán Ádám és Végh László

Helyszín: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

A kiállítás megtekinthető:
 2023. június 22. – október 1.,

További információ ›

Mohai Balázs: Győr Alkotóművészek, kreatívok, művészeti iskolások! Ha szeretnétek online is megmutatni alkotásaitokat, regisztráljatok, és töltsétek fel ti is őket az ArtHungry.com oldalra!