Tolnay Lili

A magyar mitológia és annak lényei kétségtelenül elhanyagolt szeletét alkotják a magyar kultúrának.

Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Média és Design Intézetének friss diplomás tervezőgrafikusa, Tolnay Lili diplomamunkájában, egy általa írt és illusztrált gyermekkönyvben a keveset emlegetett magyar ősi népvallást eleveníti fel és egészíti ki. A Nevenincs történet minden unalmasságot és porosságot letöröl a magyar mitológiáról és egy színes, friss, emellett pedig kimondottan univerzális köntösben tárja olvasóközönsége elé elfeledett mitológiai lényeinket.

Mesélnél róla, hogy jött ez a témaválasztás? Miért éppen a magyar mitológia?

Mindig is nagyon érdekelt más kultúrák mitológiája, mint a görög, a római a skandináv. A gyerekek általánosságban meglepően fogékonyak a különféle mitológiákra, főleg, hogyha számukra figyelemfelkeltő módon van bemutatva. Például szerintem, akik gyerekként olvasták a Percy Jacksont, azok tudnak mindent a görög mitológiáról, de ilyen példa a gyerekeknek szánt, illusztrált Bibilia is.

És elgondolkodtam, hogy van-e a magyaroknak mitológiája. Mert persze, ismerjük a csodaszarvast, a turulmadarat, amik mitikus lényeknek mondhatóak és vannak a regéink, meg a népmesék… de nem tudtam felidézni, hogy van-e tényleges mitológiánk, mitológiai lényeink, hogy miben hittek a régi magyarok, és hogy erről miért nem tanultunk a suliban.

És ezzel kapcsolatban mire jutottál a kutatás során?

Miután elolvastam több könyvet a témában, megfogalmazódott bennem, hogy valószínűleg azért nem foglalkozik ezzel a magyar oktatás, mert a magyar néphit nem rekonstruálható úgy, mint például a görög mitológia. Nem maradtak fent belőle konkrét adatok, mint más kultúrákból. Ennek az egyik oka valószínűleg a kereszténység felvétele és annak a  terjesztése, ami lerombolt mindent, ami nem keresztény volt. Az előtte „létező” mitológiai lényeink a kereszténység szemszögéből nézve a vallás rendszerén kívül eső, nem létező fogalmakká, babonákká lettek, a beléjük vetett hit pedig nyilván büntetendő volt. Bizonyos lények, mágikus elemek, és azoknak a szerepei összeolvadtak a szentekkel, és így tovább tudtak élni.

Így nem lehetett egyszerű a forrásokat megtalálni és ráakadni a szórványosan fennmaradt darabkákra. Hogyan lehet mégis hozzáférni ilyen forrásokhoz?

Az egyik mód, hogy hogyan maradtak fent mégis darabkák a magyar mitológiából egy nagyon magyar megoldás: szájhagyomány útján. Viszont emiatt mindennek ezerféle verziója van. A másik pedig érdekes módon pont az, hogy mivel akkoriban az írástudás fő hordozója a keresztény egyház volt, ők belefogalamzták a tiltásaikba ezeket a lényeket, így mégiscsak rajtuk keresztül fennmaradtak ezek a dolgok.

A karakterek megalkotásában, vizualizálásában voltak konkrét inspirációid? Az említett forrásokban mennyire találkoztál konkrét leírásokkal?

Nem igazán. Egyik természetfeletti lény kinézetéről sincs részletekbe menő leírás, ha van is valami, annyiban merül ki, hogy csirkeszerű, törpeszerű, fekete kutyához hasonló. Ezt is a saját képzeletemre bíztam, és azokban az esetekben, amikor végképp semmilyen kinézetre utaló jelző nem volt a szövegekben, próbáltam logikusan átgondolni, mi ugrik be először az adott lényről. Például van a fene, ami a nyílt sebek démona, és ismerjük azt a mondást, hogy „a fene egye meg”. Ennek mentén úgy jelent meg a fejemben ez a lény, hogy csak egy nagy szájból meg pici lábakból áll. 

Elég következetes a stílusod az egész könyvben. Hogyan építetted fel a vizualitást? Próbáltál inspirálódni már meglevő a gyerekkönyvek világából?

Eredetileg szerettem volna kísérletezni különböző stílusokkal, meg technikákkal, de erre sajnos nem volt idő, úgyhogy maradt a saját stílusom. De vannak gyerekkönyvek, amiket előtte elolvastam, amiket nagyon szeretek. Nem is a rajzi stílusban, inkább a koncepcióban találtam inspirációt. Dugald A Steer brit írónak van egy nagyon színes, interaktív elemekkel teli könyvsorozata, mitológiáról, egyiptológiáról, dragonológiáról, aminek több könyve is fontos része volt a gyerekkoromnak. Ő csinálja azt, hogy vesz egy fiktív narrátort, akit meg is jelöl íróként a könyveiben. De a Rajsli Zsuzsa által írt és illusztrált Szörnyek könyvében szintén van egy narrátor, a nagyapa, aki mesél az unokájának.

Ahogy ránéz az ember a könyvre, nincs rajta kirívóan magyaros jelleg, sem a színekben sem a motívumokban. Szándékosan távolodtál el ezektől?

Igen is, meg nem is. Igazából eszembe se jutott, hogy kövessem például a mindenki által ismert Jankovics Marcell-féle népmesék stílusvilágát. Egyrészt, mivel ez nem az én stílusom, így valószínűleg megszenvedtem volna vele, aztán nem is éreztem volna a sajátomnak végeredményt, másrészt teljesen friss szemmel akartam nekiállni és egy új, modern megfogalmazás létrehozásának.

Van egy narrátor is a könyvben, aki végigvezet a sztorin. Hogyan alakult ki Villő szerepe és karaktere?

Eredetileg más volt a koncepcióm. Ki akartam választani egy-két lényt, és egy konkrét mesét felhúzni köréjük, különféle karakterekkel, egy bonyodalommal, és egy megoldással. Aztán annyi lényt találtam, amiről jó lett volna írni, hogy inkább bestiárium lett belőle. Mivel így a célközönség a 7 éves kor felett már olvasni tudó gyerekek lettek, a könyv tartalmának összhangban kellett lennie ezzel. Igazából a narrátort, ezt a kislányt azért hoztam létre, hogy az ő hangján tudjak megszólalni, és ezzel a saját helyzetemet is könnyíteni akartam, hátha könnyebb, ha az ő bőrébe bújva írom le a dolgokat. 

Összességében könnyítette vagy inkább nehezítette a munkafolyamatot, hogy te írtad a szövegeket?

Időigényesebb volt, hogy magamnak írtam meg a szövegeket, viszont nagyobb szabadságot is adott. Sok dolog van benne, amit én adtam hozzá vagy találtam ki. Amikor tudatosítottam, hogy ez nem egy szakkönyv, hanem egy kiszínezett, fiktív történet, akkor sokkal könnyebben el tudtam engedni a fantáziámat. Emellett muszáj volt gyerekbaráttá tenni, kicsit enyhíteni a sztorikat, mert a magyar mitológia elég sötét, minden lény rosszat akar, kiszívják a véredet, gyerekeket lopnak, gyilkolnak, halálra táncoltatnak…

A szövegeket követték az illusztrációk, vagy oda-vissza hatottak egymásra?

Az elején úgy indult, hogy elolvastam, összegyűjtöttem a szakszövegeket, amiket találtam egy-egy lényről és elkezdtem megtervezgetni lapon, vagy digitálisan – attól függ, hogy melyik lényről van szó –, a lények kinézetét, és abból jött végül is a szöveg. Így tudtam benne a kinézetre is reflektálni. Ezután jött a végleges oldalak megtervezése és megrajzolása.

Mi volt számodra a legnagyobb kihívás, vagy amivel a legtöbb idő elment?

Szerintem, amivel a legtöbb időt töltöttem, az a végleges oldalak megrajzolása volt, viszont nagyon sok idő elment az írással is. Nehezen állt rá az agyam, hogy hogy is írjunk gyerekkönyvet, teljesen máshogy kell hozzáállni, mint egy sima szöveghez.

És nyilván önmagában az írás egy teljesen külön műfaj, egészen más, mint illusztrálni.

Teljesen. Úgyhogy az számomra azért volt nehéz, mert nem vagyok író. Nyilván több idő ment el a rajzolással, de ahhoz képest, hogy ilyen ennyi kis pár mondatos szövegek vannak, te jó ég…!

Elképzeltél valamilyen utóéletet a Nevenincs történetnek?

Nagyon szeretném folytatni, kiegészíteni a könyvet, mert sok lényt nem volt időm feldolgozni. Nyilván eljátszottam a gondolattal, hogy jó lenne kiadni akár kiadón keresztül, akár magán úton, de ennek a menetével sajnos annyira nem vagyok tisztában. Ha majd rájövök, akkor lehet, hogy elindulok ezen az úton.

A későbbiekben is maradnál az illusztratív iránynál a gyerekkönyvek világában?

Igen, nagyon szeretnék. Mivel most diplomáztam, megkezdődött a munkakeresési időszak, és bár nem egyszerű, de szeretnék kitartani, hogy igenis illusztrációval szeretnék foglalkozni, még ha elsőre nem is jön össze, és az elején csak ilyen passion dolog marad.

CV

TAPASZTALAT

2023 – társasjáték illusztráció, Bunnyhog Games
2022 – logó és kisarculati elemek tervezése, StopCsomagolás
2021 – könyvillusztráció, Agave Könyvek

TANULMÁNYOK

2020–2023 – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Média és Design Intézet, Tervezőgrafika BA, Eger

SZAKMAI SIKEREK

2023 – OMDK, Tervezőgrafika különdíj
2022 – Ukranian Young Book Design Awards, illusztráció kategória I.hely
2022 – Aranyrajzszög, kiállított pályamunka
2022 – TDK, Tervezőgrafika 2.hely
2021 – ARC Közérzeti Óriásplakát Kiállítás, kiállított pályamunka

Tolnay Lili: Behance | Instagram

Alkotóművészek, kreatívok, művészeti iskolások! Ha szeretnétek online is megmutatni alkotásaitokat, regisztráljatok, és töltsétek fel ti is őket az ArtHungry.com oldalra!