Aki mögötted megy be a forgóajtón és előtted jön ki

Tudjátok mi a közös a Casablancában és a Macskajajban? Semmi. Leszámítva a Casablanca elhíresült utolsó mondatát, mely Humpfrey Bogart szájából hangzik el, mikor a korrupt rendőr, Renault mégsem adja fel Rick barátját a német tisztnek.

Macskajaj

„Luis, I think this is the beginning of a beautiful Friendship.”

Ez a mondat a filmtörténet egyik szállóigéjévé válik, s Emir Kusturica rendezte Macskajaj  szerb-cigány keresztapa hősének kedvenc mondásává. A Casablanca – minden idők egyik legsikeresebb filmje – egyébként számos szuperlatívával büszkélkedhet és az elhíresült idézetek listáját is ez a film vezeti. A „Játszd újra Sam!“, vagy a „Nézz a szemembe Kicsim!“ nosztalgikus mondatai a filmben ugyan nem így hangzanak el, de a kollektív emlékezet makacsul ragaszkodik ehhez a formához.

Casablanca

Hollywood fénykorának nagy produkciói azonban az előbb idézett példánál jóval több hasonlóságot mutatnak. Mindjárt a legszembetűnőbb, hogy az amerikai filmipar jórészt első, vagy másodgenerációs magyar zsidó kivándorlókra épült. A Casablancát is Michael Curtiz, avagy Kertész Mihály, alias Kertész Kaminer Manó rendezte. Kertész, aki már Magyarországon sok filmet készített, Hollywood egyik leghíresebb rendezőjévé nőtte ki magát.

Georg Cukor, azaz Cukor György úgyszintén a legsikeresebb filmesek egyike. Az elfújta a szél rendezésével őt bízzák meg, de Clark Gable homoszexuális fóbiái miatt tíz nap forgatás után menesztik a „gyanús“ rendezőt. Így talán a százas listán legelöl, vagy nagyon előkelő helyen álló produkciót nem ő fejezi be, de Cukor így is egy sereg kitűnő filmet készít és az egyik legjobban fizetett rendező Amerikában. Irodájának ajtaján ez a felirat várta az álláskeresőket:

„Nem elég magyarnak lenni, némi tehetség is kell.”

20th Century Fox

Pál György (Georg Pal) a sci-fi műfaj megteremtésében jeleskedik és közben hat Oscart söpör be, a klasszikus horrorfilmek első igazi nagy sztárja, Lugosi Béla pedig megteremti Drakula alakját. De ha már a sztár fogalmánál tartunk, érdemes megemlíteni, hogy ez is magyar találmány, a Tolcsván született Fried Vilmosra vezethető vissza, aki William Fox néven alapítja meg a 20th Century Fox-ot. Fried a rendezők és írók helyett a filmben játszó színészekre helyezte a hangsúlyt, helyesen felismervén, hogy valójában ők a jól eladható közönség kedvencek. A szilágysomlyói születésű Joe Pasternak, alias Pasternak Jakab – Boris Pasternaknak is rokona – az Universal születésénél bábáskodik, majd a Metro-Goldwin-Mayer korlátlan ura.

Ezek után már meg sem lepődünk rajta, hogy az eddig még nem említett hatalmas forgalmazó, a Paramount Pictures szintén magyar eredetű. A Paramount birodalom atyja, Adolph Zukor Ricsén látott napvilágot egy zsidó szatócs családban 1873-ban. Mátészalkán négy polgárit végzett, azt annyi volt az iskola. Egy év inaskodás után, tizenöt éves korában kezébe veszi a vándorbotot és meg sem áll Amerikáig. Itt egy szőrméshez szegődik, majd önálló szűcsműhelyt nyit. Húsz éves korában lát először filmet és azonnal megérzi benne a nagy üzleti lehetőséget. Innen már egyenes az út és Adolph Zukor élete az „american dream“ klasszikus példája. Gazdag, befolyásos, elismert ember lesz. Filmlegendák egész sora kerül ki kezei közül, s századik születésnapja valóságos nemzeti ünnep az Államokban.

Bizony, a harmincas, negyvenes évek nagy filmjei magyar sikersztorik.

Az amerikaiak csodálkozva tekintettek a furcsa, holdbéli nyelven beszélő emberekre, akik érthetetlen elánnal vettek részt az atombomba építésében és az amerikai filmipar fellendítésében. Ekkoriban terjedt el a mondás, ha a filmszakmában sikert akarsz aratni, magyarnak kell lenni. Vagy egy másik, kicsit pejoratívabb: a magyar az, aki mögötted megy be a forgóajtón és előtted jön ki.

De ne csak producerekről és rendezőkről essék szó! Rózsa Miklós Hollywood egyik legtöbbet foglalkoztatott filmzeneszerzője (Ben Hur, El Cid, Quo Vadis) és a szakma három Oscarral jutalmazza teljesítményét. Zsigmondi Vilmos Szintén Oscar-díjas operatőr.  Kovács László áll a kamera mögött az Easy Rider és Free Willy forgatásán. Joe Eszterhas (Elemi ösztön) keresett forgatókönyvíró.

És még nem szóltunk azokról, akik nem a kamera mögött, hanem a kamera előtt álltak.  A világszerte Tony Curtisként ismert filmcsillag ugyan New York-ban született, de szülei, Schwartz Emanuel és Klein Ilona Mátészalkáról származnak, onnan vándorolnak ki az Egyesült Államokba. Paul Newman is többnyire magyar felmenőkkel büszkélkedhet. De így van ez Goldie Hawn, Drew Barrymore, Adrien Brody, Rachel Weisz és még egy sor más filmcsillag esetében is. Falk Miksa a dédapja ama Peter Falk-nak, akit mi Colomboként zártunk a szívünkbe.

Zsa Zsa Gabor, alias Gábor Sári

A részben botrányairól elhíresült Zsa Zsa Gabor, alias Gábor Sári hiába lett szépségkirálynő 1936-ban, itthon szép lehetett, de árja nem, így az ő útja is Amarikába vezetett. Vége nincs botránykrónikájának, de számomra személyével kapcsolatos legkedvesebb anekdota, hogy a szépségéért és örök ifjúságáért olyannyira elkötelezett díva útleveléből zsilettpengével kaparta ki a születési dátumát. Pedig lassan büszke lehetne korára, mert a századikhoz közeledik.

Amerika annak a generációnak jelentette a korlátlan lehetőségek országát, mely a széteső monarchia romjain, háborúktól, forradalmaktól sújtva, nem volt képes hazájában a tehetségének és rátermettségének megfelelő lehetőségeket megtalálni. Sokan önszántukból mentek, sokaknak menni kellett, mert itthon még életük sem volt biztonságban.

Azért ne felejtsük el, hogy O. W. Fischer, Maria Schell, Greta Garbo, Marlene Dietrich, Curd Jürgens és még oly sokan mások, szintén nem Amerikában születtek, mégis ott tettek szert világhírre. Arnold Schwarzeneggeről sem hinném, hogy falújában sima polgármesterségig vitte volna, az USA-ban azonban pusztán filmsikerei alapján a legnépesebb állam, California kormányzója lett. Amerikai karrierről sok nemzet fiai tudnának hosszan mesélni. Ma már Hollywood nem a fénykorát éli és a magyarok jelentősége is megcsappant. Hollywood legendás „magyar“ korszaka lezárult.