Member of Group ›
Tömény érzelmek
Péntekenként képekről értekezünk. Akár állnak, akár mozognak azok.
Obersovszky Gyula
Magánzó
Szinteld magad a világra, légy magasabb, mint az árja.

Tömény érzelmek

 

Les misérables, azaz A nyomorultak legújabb feldolgozását karácsonyi időzítéssel mutatták be a magyar mozikban. A nem éppen vidám történet talán kevésbé passzol az örömünnep hangulatába, mint például Az öt legenda animációs alkotás, mely enyhén punkosított mesehőseivel, tetovált karú Télapójával és mindenek előtt varázslatos szín és látványvilágával egy egész eredetire sikerült ünnepi produkció, ugyanakkor a karácsony egy dickensi felfogásába A nyomorultak nyomasztó, de felemelő világa is beleillik. (Ennyi 19. századi nyomor láttán a moziból kijőve a néző bizonyára jobban értékeli jóléti korunk karácsonyát).

Les misérables - 2012

Les misérables - 2012

Tom Hooper alkotását már csak azért megnéztem volna, mert a szintén általa rendezett A király beszédének megtekintése közben olvadoztam a moziban a gyönyörűségtől. Nos Hooper ezennel egészen más fába vágta fejszéjét, de mint azt a film visszhangja is igazolja, nagyszerűen oldotta meg a feladatot. Remek szereposztás, még jobb színészi játékok, hatalmas látvány és a dramaturgiába szépen belesimuló zene jellemzik az alkotást. A színészek a forgatás közben énekelnek, így a dalok nem „válnak le“ a színészi játékról, ugyanakkor persze sok zeneszám a nem éppen énekesként elhíresült előadó szájából zengve a katartikus élménytől távol marad.

Mindazonáltal megoldják mindannyian a feladatukat – többen közülük parádésan. Jóllehet a majd három órás produkció első tíz percében azon morfondírozik a közönséges halandó, hogyan fogja ezt a néha erőltetettnek tűnő zenei társalgást ennyi ideig kibírni, de aztán már hozzászokik az ember, s mire kijön a moziból, már azon sem csodálkozna, ha még az utcán is mindenki énekelve társalogna egymással. Ilyen értelemben – bár nagyon szokatlannak tűnt – nekem még be is jött, hogy nem váltogatja egymást önkényesen az ének és a próza – a film teljes egészét végigéneklik.

Ami viszont a moziból felállva minduntalan foglalkoztatott, hogy valójában milyen műfaj is ez a musical. Mert ami fenntartásom volt a filmmel szemben, az valójában nem a filmnek, hanem a musicalnek szólt. Ahhoz túlságosan tág határúak a definíciók, hogy e műfajt pontosan be lehetne határolni. Tudjuk, hogy elődjének az operettet tekintik és, hogy valamiféle amerikai tolmácsolásban nagyjából a huszadik század elején keletkezik, mikor is „népoperát“ az operettet „kimossák“ és kicsavarják belőle a giccset.

Les misérables - 2012

Les misérables - 2012

No ez az, ami nem igazán sikerült. Semmit sem lehet jobban eladni, mint a giccset musical-be csomagolva. A musical, ami ugyebár manapság már egy vitán felül álló műfaj, saját mércékkel mér, s más műfajokban tűrhetetlen mennyiségű érzelgősség, nyálasság is megfér benne. Mert a musical világán belül csak végletesen jó és gonosz, naiv és szélsőséges emberek léteznek.

Hogy ez a film is ilyenre sikeredett, abban kicsit Viktor Hugo is „bűnös“, mert nagyszerű regénye még túlságosan romantikus ahhoz, hogy hősei ne szélsőségesen polarizáltak legyenek, de azért az epizódokban és árnyalatokban gazdag regényhez képest egy ilyen musical feldolgozás cirka egy képregény szintjére ereszkedik. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen még az operák librettója (fogatókönyve) is messzemenően a zenei tartalomnak van alárendelve, egy opera szintjén azonban mindezért legalább a zene kárpótol. De mi marad egy musicalben? Képregény – persze modern animációk segítségével fantasztikusan megfestve -, jó színészek, akik középszerűen, vagy annál gyengébben énekelnek és a törökméznél is csöpögősebb szirup.

De hát ilyet egy rendező nem talál ki, a musicalt a közönségigény teremti. Illetve teremtette meg anno, mikor is az opera a nagyközönség számára nehezen emészthetővé vált. Kellett egy népre szabott, zeneileg kevésbé igényes, de érzelemben annál gazdagabb variáns. Nos, mint mondtam a műfaj már régen megszületett és vitán felül áll. Ma már legfeljebb azon lehet disputálni, hogy a műfajon belül mennyire számít jónak egy alkotás.

A musicalben tehát nem verbálisan, hanem a zeneiség által gerjesztett (néha túlgerjesztett) érzelmek ágán kommunikálnak s ezen nekem sem illik megütközni. Jó, akkor nem is teszem. Mert A nyomorultak musical feldolgozása ezen fenntartásokon túl tényleg jó, megkapó alkotás. És ebben a zenének elvitathatatlan érdeme van, nem véletlenül tarol a színpadi változat számtalan színházában a világnak 1980 óta. A film kapcsán legfeljebb arról vitatkozhatunk, hogy mindehhez a rendező mit tesz hozzá. Tom Hooper filmje kissé hosszúra sikeredett, mindazonáltal mindvégig élvezhető, látványban, színészi játékokban gazdag alkotás, melyben a regény tragédiái plasztikusan és akusztikusan nyernek alakot előttünk.

Les misérables - 2012

Les misérables - 2012

Ennyi dráma láttán az én könnyzacskóim is rendjén megadják magukat, hogy ez most mégsem történt betudható annak, hogy hosszú életem során már számtalan feldolgozásban könnyeztem a regény sorsüldözött hőseinek kálváriáján. De hogy ez a változat számomra megnyerőbb-e, egy jól sikerült prózai feldolgozásnál, abban nem vagyok biztos. Viktor Hugo félelmetes mesélő, engem zene nélkül is elvarázsol. De ez most nem arról szól, itt a gonoszok és a jók, úgy mint a párizsi népfelkelők énekelnek. Mindazonáltal hálás vagyok a rendezőnek, hogy a lelkes forradalmárok a gárdistákkal karöltve legalább nem kerekednek táncra a barikádok előtt, ami ugye egy musicalben még csak nem is lenne meglepő.

Blommers & Schumm

2020. szeptember. 18.

Jó étvágyat!

2020. szeptember. 11.

Csapat

 ArtHungry
arthungry.com
Független portfólió építő felület alkotóművészek és a vizuális művészetek iránt érdeklődők részére.
Kutvölgyi Pál
Blogger42
Írni, olvasni, fotózni és motorozni szeretek, számolni tudok.
 Marvin
Marvin Says
Kedvelem a jó kérdéseket. Néha fontosabbak, mint a válaszok.
Obersovszky Gyula
Magánzó
Szinteld magad a világra, légy magasabb, mint az árja.
Phenom' enon
Phenom'enon
A magazin 2010-ben indult, fiatalokhoz szóló, független kulturális portál.
Schiffer Miklós
Schiffer Style
A stílusos élet fontosságának hirdetése.
Korábbi vendégíróink
Balázsi Dia & Peti 
My Little Melbourne Family
Mindegy honnan jössz, a lényeg, hogy tudd hová tartasz, és míg odaérsz, légy jobb minden nap.
 Ernyey Béla
Ernyey Béla
Színész
 Erőss Zsolt
Eross Zsolt
Hegymászó
 Fabricius Gábor
Fabricius Gabor
Head of Innovation
 Dr. Farkas András
Farkas András
biztosítóalapító
Gecser Ottó
gecserotto
A kisnyugdíjas ahol tud, segít.
Guld Péter
GuldPeter
Kaotikus életet élő, szentimentális motorkerékpár-őrült.
Hoffmann Petra
Petra
Ha pokolra jutsz, legmélyére térj: az már a menny. Mert minden körbe ér.
Kertész Bálint
Videographer @ 42BIT
Tizennégyszer láttam a Keresztapa-trilógiát.
 Lakatos Márk
Lakatos Mark
Stylist
 Lang Viktória
Lang Viktoria
Lakberendező
 Litkey Farkas
Litkey Farkas
Vitorlázó
Mei Mei
Mei Mei
Stylist
Trunkó Bence
Shadowriter
Az vagy, amit nézel.
Török András
Simplicissimus
Olvasni jó, a könyvet továbbadni kúl.
Pályázott vendégíróink
Hegedűs Ágota
hegedusagota
Hegedűs Ágota
Somogyi Richard
somogyirichard
Grafikus, belsőépítész.
Tóth Olivér
totholiver
Creative Image Artist
Vécsei Rita Andrea
vecseiritaandrea
Büntetőbíró, majd mindenféle szöveg író.

Kapcsolat

Elérhetőség
Blogger 42
Bálna Budapest / Hygge,
1093 Budapest, Fővám tér 11-12.
info@group42.hu
 
Smile
Culture
Shop
Photo
Video
Music
Ride
Home
Cloud
Art

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyod, hogy cookie-kat használjunk. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás