Fekete mágia olcsó(bba)n

A hollywoodi álomgyár tömegtermékei köztudottan (szinte) korlátlan büdzsével rendelkeznek. A jól bevált üzleti modell olajozottan működik. Kenőanyaga a dollár és a jól kiszámítható tömegigények. Színész húzónevek, ismert rendezők, hatékony producerek, biztonságosan klisé gazdag story, sok CGI, ügyes promóció és bejáratott forgalmazói csatornák jellemzik ezt az ipart.

BMCC rig

Ezzel szemben a független filmes „indie” produkciók nagyobbik része és általában az alacsony költségvetésű anyagokat gyártó „fél profi” és amatőr felhasználók csak kevés pénzből gazdálkodhatnak. Nem csoda, ha ez a széles vásárlói szegmens „állva tapsolt”, amikor a DSLR gépeken megjelent a videó funkció. A fotózás mellett, ahogy sokan mások, jómagam is akkor kezdtem el mozgóképet is rögzíteni, amikor a már full-frame-es Canon 5D Mark I-ről, Mark II-re váltottam.

Korábban még a többmilliós kameráknak is kb. hússzor kisebb érzékelőjük volt, mint pl. a „sima” 35mm-es kisfilmes fényképezőgépeknek. Sok egyéb ok miatt is (nagy szín- és főleg dinamikatartomány, „filmes” mélységélesség állítás, cserélhető obik, stb.) a világ amatőr filmesei csak álmodoztak egy olyan elérhető árú digitális kameráról, amellyel elfogadható kompromisszumok mentén dolgozhattak (volna).

Ebbe a világba robbant be 2008 őszén a Canon 5D Mark II és azt követően a többi tükörreflexes fényképezőgép, amellyel már „egész tisztességes” videókat (is) lehetett rögzíteni. Öt évvel korábban a Canon EOS 300D „rontott be” az amatőr fotós világba ugyanilyen vehemenciával, megnyitva a belépő szintű DSLR-ek piacát. A Nikon válasza a D70 volt erre a kihívásra. (Persze azóta is folyik az adok-kapok.) Manapság pedig már egy okostelefon vacak kis érzékelőjével és lencséjével is viszonylag elfogadható anyagot lehet összeragasztani. A következő videót a kertemben vettem fel egy iPhone segítségével (+Disney app) és utána a Vimeón kapott egy „look enhance” filtert.

https://vimeo.com/73071277

A mélységélességgel való „játék” az amatőrök kezébe adta a nézők figyelemterelésének, a filmekben már régen alkalmazott és hatékony eszközét. A korábbi, amatőröknek szánt videokamerák után a Mark II nagyobb dinamika tartományának, érzékenységének és részletgazdagságának joggal örültek a lelkes felhasználók.

Azonban ennek az eszköznek is vannak (természetesen) hátrányai. Például hamar túlmelegszik, illetve limitált a felvehető snittek hossza. (Ez nem csak technikai, hanem jogi kérdés is, hiszen az EU adó szabályozása szerint jóval magasabb adót kell fizetni a videokamerákra, mint a fényképezőgépekre. Ezért él az összes DSLR-ben a maximum 29 perces felvétel hossz.

E mellett sokféle zavaró torzulás/módosulás is adódhat a felvételen a technológia határaiból adódóan. „Aliasing” (fűrészfogasság) és „moire” (szimmetrikus „rácsokon” jelentkezik), ill. „jello” effektus. (Jello hatásnak nevezzük, amikor gyors horizontális svenknél „eldőlnek” a függőleges élek.)

További nagy hátrányuk, hogy „nyers” (RAW), tömörítetlen anyagot csak állóképek formájában lehet velük menteni a kártyára, mozgóképek rögzítése során nem. Ez a deficit, ahogy a fotók esetében is a tömörített jpeg, radikálisan lecsökkenti a forgatott anyag utólagos „megdolgozásának” lehetőségét. (post production) A Canon 5D Mark III legújabb júliusi firmware frissítése (1.2.1) után, (legalább) a HDMI csatit egy külső eszközre csatlakoztatva (pl. Atomos Ninja 2), rögzíthetjük már közvetlenül (pl.) SSD-re is az anyagot.

A Magic Lattern custom firmware segítségével (persze a garancia elvesztésével) sokat lehet „tuningolni” a képminőségen. (Hála Nékik!) Egészen elképesztő módon szabadítja fel a Canon Mark III-ast a tömörített mozgóképek (és a HDMI output végén lógó vas) rabságából ez a firmware csere, mely után akár már a gépbe dugott memóriakártyára is rögzíthetünk 24fps mellett RAW (DNG) formátumú és mozifilmes arányú (2.35:1) videót. Egy 64 GB kártyára 15 perc anyag fér így el. Na ja, a minőségnek ára van.

http://www.youtube.com/watch?v=19qKPwsi0Lk

A (több)millió dolláros kérdés persze az, hogy ennek a szoftvernek a tökéletesített verzióját miért nem a Canon programozói írják meg és töltik fel gyárilag minden Canon gépbe. Gondolom a Cinema EOS gépek piacát nem akarják kannibalizálni. A Cinema EOS váz + Pl objektív + komoly rig kombó (follow focus, rod, matte box) nyilván más igényeket elégít ki, mint egy egyszerűbb EOS DSLR az alap 18-55-ös zoommal és kihajtható LCD-vel. (és egész életében teljesen automatára állított tárcsájával.) Hasonlóan érdekes kérdés, hogy ha az 1DX 6000 dollárba kerül, miért kell az 1DC-ért (4K-t is tud!) 13.000 zöldhasút leszurkolni, hiszen a két váz tök ugyanaz (tényleg), csak más software fut a két gépen!

Ez után a hosszú bevezető után pedig, Hölgyeim és Uraim, komoly viszontagságok után, de eljutottunk vééégre ahhoz a különleges kamerához, amire e bejegyzés címe utal. Ahogyan a belépő szintű DSLR-ek piacát a már említett EOS 300D, vagy a viszonylag jó videofelvételek készítésére is alkalmas DSLR-ek piacát a Mark II nyitotta meg, éppúgy nevezhető úttörőnek (game changer) a Black Magic cég új, kamera triumvirátusa is, (BMCC 2.5K és BMPC 4K, illetve a kistestvér, a BMPC) melyből a középső tesót e hét elején szállította le nekem az itthoni forgalmazó.

Gergővel lőttem pár képet tegnap. A vázon „poénból” (páncélököl, vasököl) egy 2x-es extender van és egy 28-300mm obi. Kiváncsi voltam, hogy a 2,3 crop faktorral rendelkező szenzor miatt mit látok majd ezzel a szettel. Nem hiszem, hogy gyakran fogom használni a kamerát ebben a konfigurációban. (Holdon zöldemberkék magánélete?) A kis szenzor miatt inkább a másik vége foglalkoztat az ügynek. „Széles” látószögű lencsék elég szélesek lesznek-e? Talán a Sigma 8-16mm-es ultra wide zoom lencséje, vagy a Canon Fisheye 8-15mm lesz a megoldás.

Páncélököl, vasököl, oda csap, ahová köll.

BMCC

A kameráról bővebben a következő péntekek egyikén írok majd. (Addig megérkezik az SSD/dock kombó is hozzá, illetve a megfelelő „rig”.) Miért gondolom, hogy hiánypótló darab? Mutassatok nekem még egy kamerát a Föld nevű bolygón, amelyik masszív alumínium vázban, 2000 dollárért (1995, egészen pontosan), 12 bites tömörítetlen videót vesz fel, 13 fényértékes dinamika átfogással (!) és a teljes EF bajonettes objektív gyűjteményemet fel tudom rá kattintani. (Image Stabi kézből lőtt munkához jól jön. A Mövi M5, M10-ről később.) Ne féljetek, nem elfogultan akarok téríteni, a jövőben írok majd a kamera hátrányairól is. Pl.: Kis szenzor miatt 2,3 crop factor (elég széles lesz a „full frames ultra wide”?), érintőképernyő napsütésben gyakorlatilag használhatatlan, fix aksi, a 2.5K-s verziónál (rolling shutter) jello (wobble) effect, max. 30 fps ezzel a firmware-rel (GoPro3 120 fps hello) stb.

Premier Plan

Önarckép

A 2.5K-s verziónak eddig 3000 dollár volt az ára, de mivel a Black Magic cég az idei NAB-on (National Association of Broadcasters) bemutatta a 4K-s verziót 4000 zöldhasúért, levitték a 2.5K-s verzió árát 2000-re. Még a DSLR Canon 5D Mark III-as is 2600 euro, a Canon Cinema vázak belépő darabja a C100 pedig 4100 euro, a C300 10.000 euro, a C500 (10 bites 4K RAW) 17.000 euro. Nyilván ezeknek az eszközöknek is van számtalan előnyük (pl. lassításokhoz 60 fps), de ha valakinek tényleg fontos (relatív) olcsón a „filmes dinamika” szerintem nem talál jobb kamerát ma a piacon. Folyt. köv. (Valamelyik pénteken.)

p.s.

A „Nikonosok” kérem ne sértődjenek meg, nyilván (a legtöbb esetben) Nikon vázakat is lehetett volna példának hozni, de ezeket egyszerűen nem ismerem. A heves Canon vs. Nikon (bal/jobb oldal, UTE/FTC stb.) vitákat pedig egészen viccesnek tartom. Különösen olyan lelkes amatőrök körében, mint amilyen magam is vagyok.