Minél érettebbek vagyunk, annál egyszerűbb lesz a stílusunk

Érettség. Van akinek egy élet nem elég hozzá, van aki már korai húszas éveiben eléri.

Dior fején találta a szeget, az egyszerűség valóban érettség kérdése, mert az egyszerűségben, a vonalak, színek és formák puritánságában csak az érett emberek látják meg a gazdagság, a kibontakozás, a mélység üzenetét. Megértve e mondás lényegét, elnézőbbek lehetünk azokkal az emberekkel, akik érett koruk ellenére túl cifrán, össze-vissza, nem egyszer közönségesen öltözködnek. Ők azok, akik az évek múlásával nem érettek, csak korosak lettek. Ők azok, akik fordított képet látnak a tükörben, akik azt hiszek, a feltűnés azonos az eleganciával és meggyőződéssel vallják, hogy ami drága, az jó is. Nem elég követni a divatot, érteni is kell, érezni kell nüánszait, azt, hogy mennyire illik a kor pillanatnyi „ötlete” egyéniségünkhöz, alkatunkhoz, életkorunkhoz. 

Értenünk kell azt, hogy az elegancia mindig „suttog”, sosem harsány és kiabál, el kell fogadnunk azt, hogy a valódi értéket a finomság, az összhang adja.

A letisztultsághoz, az egyszerűséghez valóban kell az érettség bölcsessége, hogy megértsük egy tyúklábmintás szűk szoknya és a hozzá viselt fehér ing tökéletességét, éppen úgy, mint a mélykék öltöny, a kék szegélyes díszzsebkendő és kigombolt fehér ing végtelenül letisztult férfias üzenetét. A klasszikus ruhadarabok éppen az által váltak nélkülözhetetlenné, mert formaviláguk, eredetük és a hozzájuk kapcsolódó üzenet állandó – és nem korszakonként változó –  értéket üzennek. Az ilyen ruhadarabok, legyen az akár a kis fekete ruha, a capri nadrág, vagy egy gyöngysor, a férfiak háromrészes öltönye, őz barna velúr lábbelije, vagy szűkre szabott farmerja… mindig jelen vannak az utcaképben, mert jelenlétük természetes. 

Az egyszerűség egyben a belső értékek, a magabiztosság és a meglévő önkép üzenete is, hiszen meghökkentésre, feltűnésre csak azoknak van szüksége, akiknek a stílusa nem emlékezetes és erős.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne viseljünk új ötleteket, erős  mintákat, változatos színeket, a megszokottól eltérő formákat, ezekre igenis szükség van, de nem mindig, nem erőltetetten és nem minden áron. A változatosság gyönyörködtet – ezt az ókor óta tudjuk és gyakoroljuk, de a változatosság lényege is a kifinomultság, a valódiság. A jó stílus a klasszikus elemeket vegyíti a divat ötleteivel, ez által egy új és más képet hoz létre évről évre, ez által lesz változó, de közben örök értékű is. Az érett szellem tudja, hogy mi illik hozzá, érzi a test, a kor, az élethelyzet által maghatározott világban a mozgásterét, éppen attól lesz „más”, hogy megjelenése és személyisége által mindig árad belőle magabiztosság, természetesség és minőség. 

A minőség, amely egyfelől a szellem, másfelől a gondolatok és az ezek által kitalált személyiség minősége.

Az utóbbi évtizedek sokat emlegetett stílus ikonjai azért maradtak emlékezetesek, mert nem csak stílusosak, hanem hitelesek is voltak. Grace Kelly törékeny finomsága, Cary Grant makulátlan eleganciája, hiszem, hogy része kultúránknak, csakúgy, mint  Verdi operái, Monet tájképei vagy Mies van der Rohe épületei. Érdemes az örök értékekre, a valós minőségre, a szellem és érett személyiség által kikristályosodott értékekre koncentrálni, ezek által leszünk valóban emlékezetesek és nélkülözhetetlenek.