A kerék

A kerék

A tűz tudatos használata és a földművelés elterjedése után a kerék „feltalálása“ jelentette az emberiség fejlődésében a harmadik forradalmi változást. A kerék hatalmas segítségnek bizonyult az áruszállításban és általa a szárazföldi kereskedelem rohamos fejlődésnek indult. Jelentősége a harcászatban úgyszintén figyelemre méltó volt, a sumérek vadszamár vontatta harci szekerekkel rohanták le Mezopotámiát.

A kerék elterjedését a Krisztus előtti hatodik évezredre vezetik vissza. Kialakulásával, kezdeti és kezdetleges alkalmazásával kapcsolatban számtalan hipotézis látott már napvilágot, de tény, hogy mind a kerék pontos koráról ill. keletkezésének körülményeiről csak találgatnak a tudósok. Nyilvánvaló, hogy a primitív görgőktől egy tengely körül forgó kerékig mai mércével mérve irtózatosan hosszú út vezetett – már csak azért is, mert az első kerekek korában a megmunkáláshoz még csak kőszerszámok álltak rendelkezésre.

A kerék, az ipari forradalomig változatlan küllős, vasabroncsos, vastengelyes formáját a vaskor kezdetén nyeri el, tehát több, mint kétezer éven keresztül alig változott. Már csak azért sem, mert a vontatás technikájában sem állt be jelentős változás. A batárokat, szekereket először ökrökkel vontatták, mert a szelídített lovakat az ember csak jóval a kerék elterjedése után állította szolgálatába.

Érdemes még megemlíteni a vízikerekeket is, melyek szivattyúkat, malmokat hajtottak, kovácsműhelyeket és egyéb manufaktúrákat láttak el szükséges energiával. Ezek a kerekek történelmünk legnagyobb részében úgyszintén alig változtak.

A kerék, az emberiség egyik legnagyobb találmánya, mely évezredekig szinte változatlan formában szolgálta az embert, látványosan az elmúlt kétszáz évben fejlődött. Ezer formában, ezer felhasználással az ipar minden szegletét meghódította. De az ember számára semmi sem olyan látványos, mint a közlekedés forradalmasításában betöltött szerepe.

A vasút, a gőzhajó, az autók, kerékpárok, motorkerékpárok mind azt a mechanikai elemet használják, aminek zsenialitásán ma már el sem gondolkodunk, hiszen a kerék az ember számára olyan magától értetődőnek tűnik. Ma már senki sem tudja elképzelni, hogy feltalálása az emberiség egyik legnagyobb forradalmával volt egyenlő.

A kerék

Azt viszont tudjuk milyen, ha valakinek hiányzik (vagy elgurult) egy kereke, pedig az „agyi kerék” elképzelése nagyobb elvonatkoztató képességet követel. Akinek hiányzik, az nem teljesen komplett. Ebből is látszik, hogy a kerék hiányát tudatilag nem tudjuk feldolgozni. Pedig mi érthetetlen módon – ezt az evolúciónak sosem bocsájtom meg – kerék nélkül születtünk, de anélkül sem élni, sem meghalni nem szeretnénk.