Kávé katonák és kávé bölcsődék

Felismered, milyen gyümölcs van a következő képen? Nem? Ne csodálkozz, nem vagy egyedül. Annak ellenére, hogy az emberek nap, mint nap fogyasztják, átlagosan vajmi keveset tudunk erről a rendkívül érdekes növényről. A Rák- és a Baktérítő közötti övben terem, ott is csak a megfelelő tengerszint feletti magasságon, és megfelelő éghajlati körülmények között, mégis a világ egyik legfontosabb exportcikke.

Ő bizony a Coffea arabica növény, a hétköznapi nevén kávénak nevezett növénynemzetség legfontosabb tagja. A nemzetségnek bár számos tagja van, ezek közül három a jelentős: az arabica, a canephora (hétköznapi nevén robusta) és a liberica; bár ez utóbbi világpiaci részesedése elhanyagolható a két „nagy testvérhez” képest. Első bejegyzésünkben az arabica kávénövénnyel és annak termesztésével foglalkozunk.

Rendszertanilag az arabica a Rubiaceae, vagyis magyarul a buzérfélék családjába tartozik. Legközelebbi, számunkra kereskedelmi jelentőséggel bíró rokonai között a cinchona növény (a kinint ebből a növényből nyerik), pár dísznövényfaj és néhány, a festékipar számára hasznos növény található.

Legtöbben természetesen csak a pörkölt kávémagokkal találkozunk, de honnan is ered ez a mindennapi italunk?

A kávébabot éppen ugyanúgy vetik el, mint sok más terményt. Amikor a magból a hajtás elkezd gyökeret ereszteni, a mag kiemelkedik a földből, amiket „katonáknak” – angolul soldier – nevezünk. Ezek a kis katonák elég gyorsan hajtják ki a leveleiket, és miután néhány pár kifejlődött, elég erősek a fejlődő palánták, átültetik őket egy ún. bölcsődébe, ahol 6-12 hónap nevelés után kerülnek át a farmra.

A világ nagyobb kávéfarmjai általában saját bölcsődét tartanak fenn, de azokon a területeken, ahol sok kisebb termelő található, nem ritka, hogy külön bölcsődék vannak, akik csak a palántaneveléssel foglalkoznak. A farmer számára a megfelelő kávéfajta kiválasztása életbe vágóan fontos, hiszen a cserje nevelése nem csak pénzbeli, de időbeli befektetés is; egy kávécserjén a cseresznyék átlagosan három éves kor körül kezdenek el megfelelő mennyiségben teremni.

A kifejlett Coffea arabica többméteres magasságra képes megnőni, de, mivel a világ nagy részén kézzel szüretelik, általában maximum 170-180 cm magasságúra metszik a cserjéket, hogy könnyebben elérhetőek legyenek.

A kávé virágzása általában a hosszan tartó esős időszak után indul el, áganként tucatszámra jelennek meg hófehér, illatban jázminra hasonlító virágok, amik a mi legnagyobb szerencsénkre önporzóak, tehát amennyiben a virágot nem termékenyíti meg egy másik növény virágpora, abban az esetben is hoz termést. Az arabica évente (éghajlattól függően) egyszer vagy kétszer virágzik/terem, de ha kétszer, akkor általában a második kisebb hozamú és gyengébb minőségű szokott lenni.

Miután a virág megtermékenyült, lehullajtotta szirmait, akár kilenc hónap is eltelik, mire szüretre érnek a cseresznyék. Sajnálatos módon a kávé nem egyszerre érik be, akár egy fürtben is találkozhatunk teljesen alul érett, érett és túlérett szemekkel is. A kávéfarmerek így komoly választás elé vannak állítva a szüret idejét és a szüretelési „körök” számát illetően; hiszen a jó minőséghez elengedhetetlenek a tökéletesen érett szemek.

A helyzet nagyon hasonló a borászok helyzetéhez, akik sokszor ugyanúgy nehéz helyzetben vannak a szüret megfelelő idejének megválasztásában; figyelembe kell venniük számos faktort (pl. cukortartalom, savak, stb.) Természetesen, mint bármilyen fajta gyümölcsnél, itt is rendkívül fontos a végeredmény minőségére (kávénál az ún. „cup quality”) nézve, hogy a megfelelő talajösszetétel, az éghajlatnak megfelelő fajtaválasztás, az egészséges növény megfelelő időjárással is párosuljon, mert csak ideális körülmények között lesz igazán kiemelkedő a végeredmény.

Szöveg: Vékony Péter, MLMC barista.