A kávé (egyik) őshazája, Etiópia

Valójában a valóság ennél kicsit árnyaltabb. Jelen esetben csak a Coffea arabicáról beszélünk (a robusta kávé eredete más), és az arabica is nagy valószínűséggel inkább a mai Szudán területéről származik, csak később került át Etiópiába, ahol először fogyasztotta ember. Azt már csak mellékesen említjük, hogy kávéültetvényekről először Jemennel kapcsolatban beszélhetünk, ahova a 17. században jutott el. Bár Etiópia jelentős részén a mai napig a kávét nem modern értelemben vett ültetvényeken, hanem inkább vadon, erdei környezetben növő vagy kertbe, rendszertelenül ültetett cserjéken termesztik, hogy megértsük Etiópia fontosságát, muszáj ejtenünk pár mondatot az arabica genetikai sokszínűségéről.

Az arabica kávénak, mint sok más gyümölcsnek, nagyon sok variánsa, fajtája (biológiai fogalommal kultúrája) van, amelyek nagyon változatos gyümölcsöt, így kávét is produkálnak. Vannak fajták, amik bizonyos országokban elterjedtek, vannak olyanok, amik az egész kávétermelő világon előfordulnak. Sajnálatos módon azonban ez a nagy változatosság két nemesített fajtára, a Typicára és a Bourbonra vezethető vissza, majdnem az összes többi fajta ezen kettő leszármazottja.

A genetikai sokszínűség hiánya pedig sajnos gyengévé teszi a fajt a különböző külső behatásokkal (kártevők, betegségek, stb.) szemben. Közép- és Dél-Amerikában hatalmas problémát okoz a kávélevélrozsdának (angolul coffee leaf rust, latinul Hemileia vastatrix) nevezett gombás fertőzés, vagy a kávéfúró bogár (angolul coffee borer beetle, latinul Hypothenemus hampei), Afrikában a részben az Antesia bogarak által okozott krumpliízhiba csak néhány a csapások közül, ami évről évre emberek millióinak megélhetését veszélyezteti.

Ezzel szemben Etiópia a mai napig tele van olyan vadon növő arabica variánsokkal, amelyekről vajmi keveset tudunk, soha senki nem osztályozta őket. Általában a termesztők se tudják, hogy milyen fajtát termesztenek, az innen származó specialty kávék csomagolásán ezért legtöbbször csak annyit írnak, hogy őshonos kávéfajták. Ez a genetikai sokszínűség nagy változatosságot eredményez az innen származó kávéknál, és a kávéval kapcsolatos kutatások egy jelentős része is itt zajlik.

A megfelelően pörkölt minőségi etióp kávékra élénk savasság, virágos és gyümölcsös ízjegyek változatossága jellemző. Tengerszint feletti magasságban kimondottan jó helyzetben van az ország, 1400-2200 méter magasan képesek kávét termelni. A legfőbb kávétermelő régiók a kávékedvelők körében már-már márkanévvé váltak, úgy, mint a Yirgacheffe (amit szinte senki nem tud helyesen kiejteni), a Sidamo vagy a Harrar.

Szöveg: Vékony Péter, MLMC barista.