Lakberendező… az mi az? (2/3)

Schmidt Miksa „architecte decorateur”

Míg külhonban az első profi lakberendezők feleségek (vagy elvált feleségek) voltak, addig Magyarországon az első jegyzett „architecte decorateur” egy férfi, Schmidt Miksa volt. Apjától 1889-ben vette át a híres bécsi Schmidt lakberendezési cég irányítását. Évekkel később 1901-ben saját céget jegyeztetett be Budapesten, a Lipót körút 32. szám alatt. Művelt, világlátott, a kortárs társadalmi elit lakberendezési szokásait valamint a történeti stílusokat kiválóan ismerő ember volt. Egyszerre kemény üzletember, jó érzékű műkereskedő és sajátos stílussal rendelkező tervezőművész.

67 évesen unokaöccsének 18 pontban foglalta össze a tulajdonságokat, képességeket, amivel Európa egyik leggazdagabb lakberendezője lett:

1. gimnáziumi képzés
2. nyelvtudás
3. rajztudás
4. stílusismeret
5. „A környezet kezelése, oly módon, hogy az vakon kövessen”
6. „Minden üzleti kérdés olyan fokú átlátása, hogy az alkalmazottak és a dacos, tüskés szakemberek téged ezek legjobb ismerőjének tartsanak és kövessenek”
7. rendkívüli önuralom
8. a legnagyobb rendszeretet és minden kérdés beosztása az időben való elintézéshez
9. áruismeret
10. áruismeret
11. az igazi és a hamis antikvitás felismerése
12. vasegészség
13. vasszorgalom (betegség esetén is)
14. „Annak művészete, hogy az ügyfelet meggyőző beszéddel rendelésre bírjad (a legnehezebb követelmény)
15. „a vásárlás művészete”
16. „az eladás művészete”
17. „a díszítés művészete”
18. „ A mindenki fölött való uralkodás meggyőző jobban-tudással”

Az akkori nézet szerint (1900-as évek) a lakberendező kapocs az építész és a kézműves, a gyáros és a kereskedő között. Teljes lakberendezést kínál, amihez a világ minden tájáról importál különböző dísztárgyakat, üzletében minden olyan iparág terméke megtalálható, amely valamivel is hozzájárulhat egy elegáns lakberendezés kialakításához. Antik tárgyakat gyűjt és értékesít, festőktől vásárol lakberendezési kiegészítőként képeket, mindemellett ízlésének és ügyességének van a legnagyobb befolyása, ahhoz ért, hogy az egyes darabokat hogyan lehet úgy összeállítani, hogy az a vevőt nagyobb művészeti célú kiadásra bírja. A lakberendező világpolgárszerűen iskolázott ember, kastélyokban és palotákban otthonosan mozog, ismeri a korábbi évszázadok és távoli világvárosok lakberendezéseit, átemel ötleteket, munkákat rendel meg.

Schmidt Miksa tökéletesen megtestesítette a kor lakberendező ideálját, megrendeléseit az Osztrák-Magyar Monarchia arisztokrata és nagypolgári körei biztosították. Kiterjedt cégbirodalommal rendelkezett, tervezőműhelye, bemutatóterme és gyára volt Bécsben, Budapesten és Berlinben. Az 1901-ben a Lipót körúton berendezett „főúri mintalakás” és az 1912-től kastéllyá átalakított kiscelli kolostorépület enteriőrjei is mind magas minőséget és exkluzív szemléletét tükröznek. Függetlenül attól, hogy gyár méretű céggel rendelkezett, megtartotta a főúri vevőkörhöz illő és ennek hatékony kiszolgálását lehetővé tévő, közvetlen ügyfélgondozás rendszerét. Vállalkozása olyan személyes lakberendező – tanácsadó szolgáltatást nyújtott, melynek lényege az egyedi, személyre szabott tervezés volt.

Folyt. köv.