A Côte d’Azur Európa egyik legvarázslatosabb vidéke.
A természet különös kegyelemben részesíti itt a halandót, hisz a tenger illata, a szikrázó napsütötte táj, a buja mélyzöld növényzet és a zord sziklák keltette érzés, szinte mágikusan hatnak az erre fogékonyakra. A kék part nyáridőben turisták millióinak célpontja, az olcsó buszos kiránduló csoportoktól a lakóbuszos és motoros nomádokon át, egészen a magángéppel, jachttal érkező és itt pompázó hipergazdagokig. Eközben az itt élő emberek a normál francia átlagember életét élik, kis autóval járnak, croissant és bagettet fogyasztanak, dolgoznak, spórolnak, megélnek.
Két dologra vágynak legjobban. A szezon kezdetére, amikor beindul az üzlet és a végére, amikor az élet visszakerül a normális kerékvágásába.
Monaco, Nizza, Cannes és Saint Tropez olyan sort alkotnak, ahol az emberi viszonyok gyakran felborulnak, ahol sajnos egyre inkább csak a féktelen költekezés, a feltűnés, a magamutogatás, és a kivagyiság számít. Pár kilométerre ettől a hangos világtól, csodálatos romantikus kisvárosok, lenyűgöző táj, megfizethető éttermek és szálláshelyek találhatóak a part mentén és a hegygerinceken is. Itt az élet a régi időket idézi, azt a kort, amikor a stílus fontosabb volt a pénznél, a márkázott kivagyiságnál.
A válság által alaposan megtépázott nyugati elit réteget, akik birtokában voltak nem csak az anyagi javaknak, hanem a pénz stílusos megélésének is, az utóbbi évtizedekben felváltotta egy keleti vonulat, amolyan barbár hadjárat, amely mindent elsöpör, mindent a magáévá tesz, mert rendelkezik a modern kor egyetlen, itt érvényes eszközével, a pénzzel.
A pénz stílus nélküli otrombasága, fékevesztett öncélúsága, a luxus javak értelmetlen habzsolása ezekben a városokban, de különösen Monacóban, szinte minden méteren tetten érhető.
A nyugati életstílus olyan státuszai, mint a kézzel készített autók, a megfékezhetetlen teljesítménynövelés példái, a limitált sportkocsik, a nagy faliratos divattermékek, a platformos és még platformosabb, de igen drága lábbelik és a gyémántokkal ékesített Hermés táskák, itt olyan „magától értetődően” vannak jelen, mint máshol a Peugeot, az Adidas vagy éppen a Zara.
A luxus termékek ilyen özöne, éppen a lényegüket kérdőjelezi meg, hiszen a különlegességük, ritkaságuk miatt lenne egyértelmű, ha viszont egy étterem minden asztalánál Hermés birkin táskák virítanak, Cartier, Hublot és Audemars Piguet karórák villannak, persze jókora kövekkel gazdagon megszórva, akkor a szerényből lesz különleges, a nem márkázottból feltűnő.
A hagyományos nyugati gazdagság merőben más, azért volt stílusa, mert generációkon keresztül alakult ki, mert a megszerzett vagyonhoz, nevek, családok, történetek, bukások és dicsőségek, válságok és kilábalások kötődtek. A nyugati gazdagság hosszan alakult ki, ezért azok, akik élvezhették, tiszteletet éreztek a vagyonnal szemben, és kötelességet azok iránt, akiknek köszönhették.
Az újgazdagok mások.
Nekik a pénz könnyen jött, pehelykönnyű, nem érzik sem az értékét, sem a felelősséget iránta, csupán egyet tudnak, azt, hogy sok tárgy megvehető rajta, és ha már sokba került, akkor azt szívesen is mutogatják meg másoknak, mert ugye a pénz kevéllyé és büszkévé is tesz, mert mindegy honnan jött, azt már régen tudjuk, hogy szaga az nincs.
Így fordult hát át a koronás fők és filmsztárok világa, magukat márkákkal, státuszt jelentő tárgyakkal teleaggató magamutogatók világába, akiknek nem az egyes tárgyak stílusa, státusza, értéke, hanem csakis a feltűnés, a beazonosítási kvóciens számít. Ami nem feliratos, az nem beazonosítható, és ami nem beazonosítható, annak nincs is valódi „értéke”. Az érték számukra egyetlen dolgot jelent, a másokban keltett vágyat és azt a büszkeséget, hogy ők megtehetik azt, amit mások bizonyosan nem!
És persze ehhez a cirkuszhoz kellenek a busszal, vonattal és kisautókkal ide özönlő százezrek is, akik gazdagokra, szépekre és különlegesekre vadásznak a casino előtti téren, mert ugye éhes szemek, vágyódó tekintetek, kattogó fényképezőgépek és a luxusautók mellett pózoló lányok nélkül, nem lenne sok értelme a felvonulásnak. A lányok persze James Bondot várják, de Őfelsége tökéletes szmokingot viselő ügynöke és a vérvörös Valentino estélyi ruhákat viselő nagyvilági nők helyett, papucsos újgazdagokat kaphatnak lencsevégre, sztreccs ruhákban pompázó asszonyaikkal.
Szeptembertől persze minden más, mondják a helyiek, akkor lassan visszatér a valóságos élet, és ezzel a finomabb stílus is!
Független portfólió építő felület alkotóművészek és a vizuális művészetek iránt érdeklődők részére. |
Írni, olvasni, fotózni és motorozni szeretek, számolni tudok. |
Kedvelem a jó kérdéseket. Néha fontosabbak, mint a válaszok. |
Szinteld magad a világra, légy magasabb, mint az árja. |
A magazin 2010-ben indult, fiatalokhoz szóló, független kulturális portál. |
A stílusos élet fontosságának hirdetése. |
Mindegy honnan jössz, a lényeg, hogy tudd hová tartasz, és míg odaérsz, légy jobb minden nap. |
Színész |
Hegymászó |
Head of Innovation |
biztosítóalapító |
A kisnyugdíjas ahol tud, segít. |
Kaotikus életet élő, szentimentális motorkerékpár-őrült. |
Ha pokolra jutsz, legmélyére térj: az már a menny. Mert minden körbe ér. |
Tizennégyszer láttam a Keresztapa-trilógiát. |
Stylist |
Lakberendező |
Vitorlázó |
Stylist |
Az vagy, amit nézel. |
Olvasni jó, a könyvet továbbadni kúl. |
Hegedűs Ágota |
Grafikus, belsőépítész. |
Creative Image Artist |
Büntetőbíró, majd mindenféle szöveg író. |
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyod, hogy cookie-kat használjunk. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.