Nézze a televíziót három órán keresztül!

„Nézze a televíziót három órán keresztül, majd kapcsolja be!” – pár éve sütötte el ezt a frappáns kijelentést, vagy inkább felszólítást a Bang & Olufsen. A mondattal először a 2002-ben bemutatott BeoVision 5 kampányfotóin találkozhattunk. Már az üzenet tartalma is egyértelművé tette, hogy valami rendkívülivel lesz dolgunk. Nem okoztak csalódást, nem csaptak be, sőt, az üzenet a mai napig megállja a helyét, hát ez csak természetes, megszoktuk már tőlük! Hosszú időre terveznek.

BeoVision 5

Mielőtt rátérnénk arra, hogy mitől is volt olyan különleges az a televízió és milyen új irányt indított el, azért fontosnak tartom megosztani, hogy a dán gyártó miként is delegálja egyenesen a dobogó legfelső fokára televízióit. A verseny valójában kegyetlen háborúvá fajult, no nem az egyes gyártól televízióijai között, hanem még érthetetlenebb számok és mértékegységek jól megrendezett pankrációjának lehetünk szem és fültanúi. Újabb és újabb bakákat küldenek a frontvonalba anélkül, hogy különösebb kiképzést kaptak, kaphattak volna. Gyorsan tömik őket hertz, milliszekundum és persze pixel szteroidokkal, aztán irány a sötét konténer, majd a túlvilágított küzdőtér. Tiszavirág életűek, gyorsan jönnek, gyorsan elvéreznek, nem alkotnak maradandót, hamar elfelejtjük megjegyezhetetlen nevüket, nem is emlékszünk már arra, hogy 1 évvel ezelőtt kik is küzdöttek. Szóval ebből a küzdelemből úgy kerülnek ki a Bang & Olufsen televíziók győztesként, hogy még csak az arénába sem kell belépniük. Fölényesen szemlélik a kicsinyes számháborút, mivel tudnak egy titkot, mégpedig azt, hogy a győztes nem az arénában elért eredményei alapján kerül kiválasztásra, hanem az egyik érzékszervünk választ győztest, mégpedig a szemünk, így szemfényvesztésnek helye nincs.

Már bemutattam korábban, hogy mely televíziók vannak a dobogó harmadik és második fokán, és most leleplezném a győztest, pontosabban a győztes családot. A recept szokás szerint David Lewis-tól származik, az egyik fő hozzávaló az akkortájt hódító útjára induló plazma technika, mely új távlatokat nyitott. Lewis sokáig ízlelgette a nyers plazma panelt mielőtt elindult volna beszerző útjára, hogy a többi hozzávalót is felkutassa. A panel natúr íze leginkább egy festményre emlékeztette, amit majd mindenki a falra akaszt, megkönnyebbülten konstatálta: csak egy szép keretet kell választani. A megfelelő keretforma keresése közben nyitott be egy átrendezés alatt álló galériába. Frissen mázolt üres falak, épp kicsomagolás alatt álló festmények, melyeket egymás után támasztanak a fal tövébe, hogy majd onnan akaszthassák végleges helyükre. Megannyi méret és forma, volt melyik a plazma panel arányait tökéletesen hívta vissza, de volt ott egy különleges is letámasztva, nem téglalap, hanem négyzet forma. Ez tetszett leginkább Lewis-nak, közelebb is lépett, ott állt a horizonton, távolba meredt, a festmény nem engedte, akkor találkozott először a horizont ilyenfajta kortárs ábrázolásával. Két szín mindösszesen, fekete és szürke, az égbolt és a tenger. Amikor a BeoVision 5-re nézünk akkor valójában ugyanazt a festményt nézzük a fal tövében amit Lewis is látott, a végtelen horizontot, nézzük a kép-égboltot és hallgatjuk a hang-tengert.

BeoVision 5 - kép-égbolt és hang-tenger

A plazma panelt egyenrangú alapanyaggal fűszerezte, fantasztikus 5 hangsugárzóból áll hangrendszert adott hozzá, a két főszereplőt pedig szál csiszolt alumínium keretbe zárta, és a BeoVision 5 hátulját pedig a régi iskola szerint, fából készítette. Elkészült a mű, noha 4 év után befejezték a gyártását, nem maradt utód nélkül, sokáig a BeoVision 9 őrizte szellemiségét, majd megérkezett a BeoVision 10 és BeoVision 11. Utóbbi két modell a mai napig kapható, viszont ma már szert tenni egy BeoVision 5-re vagy BeoVision 9-re komoly kihívást jelent, elszánt gyűjtőkkel és roppant ragaszkodó gazdákkal kell megküzdenünk a műtárgyakért. Kezdődhet a számháború!