Umberto Eco: A lista mámora

Ez a vastag, drága, csodálatosan nyomott könyv, amivel vigasztalódtam, tulajdonképpen egy enciklopédikus szöveggyűjtemény, amely az Íliász hajókatalógusától (első fejezet) a Don Giovanni katalógus-áriáig terjed (hátsó borító). 21 rövidke, cikk-hosszúságú fejezetben fejti ki a szerző nézeteit a listák elvi és gyakorlati tudnivalóiról. Mindegyik után sokszoros terjedelemben sorakoznak az ismert vagy sose hallott, szövegek és képes példák.

Mindezzel azt éri el Eco, hogy azt érezzük, mi is bejártuk vele a földkerekség összes könyvtárát és képtárát, mi magunk is forgattuk azokat a fóliánsokat, amelyek közül néhányat talán senki nem nyitott ki a Római Birodalom bukása óta. Hatalmas élmény lapozgatni ezt a könyvet, annak ellenére, hogy végigolvasni képtelenség. Szerencsére nem is ez a kiadás célja.

Ahogy letettem, az az érzés fogott el, hogy Eco ezzel a művével is a hagyományos „nagy kultúra” mellett tette le a garast, amit nem lehet elektronikus masinán olvasni. Amit érdemes polcon tartani. Minderről Simplicissimus barátom listái jutottak eszembe. Budapest könyvében van egy különös, nem csupán Budapesthez kapcsolódó fejezet: „Simplicissimus kilenc életvezetési szokása, és három, amiről ő is csak álmodozik”.

A 4-es és 5-ös szokás (azaz tanács) így szól:

„Készíts listát a kedvenc dolgaidról, és tartsd a listát frissen!”, illetve „Ne csak tudjál mindent, amit csak lehet, de terjeszd is újonnan szerzett tudásodat!”

(The Infinity of Lists, Bompiani, 2009, magyar kiadás: Európa Kiadó, 2009, fordította Sajó Tamás, 407 o., ára 8900 Ft.)

A 2010-ben indult Vademecum Könyvklub tagjai a hírlevél mellett havonta egy könyvet is kapnak, Török András hírlevélíró választása szerint. A jelenleg 140 tagot számláló klub 2017 januártól rendszeres író-olvasó találkozókkal és más különleges művészeti eseményekkel bővült, a még több élmény érdekében. Jelentkezni itt lehet: info@summa-artium.hu, +36 1 318 3938

(Alapítása óta lelkes tagja vagyok magam is e klubnak. Mindenkinek ajánlom! Blogger42, a szerk.)