Vagy igazad van, vagy boldog vagy

Aki érti, úgyis érti. Aki meg nem, annak magyarázhatod, úgysem fog igazat adni neked, mert róla szól a mondás, ő az, aki nem a boldogság, hanem igaza mellett van elkötelezve. Hatalmas erő kell ahhoz, hogy képesek legyünk időnként igazunkról lemondani. Az ember azt hiszi, ha övé az igazság, jobb embertársainál. Valójában igazunkért indított harc csupán a másik legyőzéséről szól. Egyfajta területszerző küzdelem. Teret nyerni, teret adni, s ha így nézzük, mindjárt érezzük is, melyik viselkedés vált ki irántunk több szimpátiát. Az igazság csupán ürügy. Mintha az csak egy labda lenne, amit egymás kezéből próbálunk kitépni.

Munkácsy – Krisztus Pilátus előtt részlet

Az igazság saját fényével világol – mondják a romantikus lelkek.

Az igazság úgy világol, ahogy megvilágítják – állítják a cinikusok. Az igazság objektív valóság, tartják a materialisták. A baj csak az, hogy az objektív valóság egy szubjektív illúzió, semmi más. Krisztus Pilátus előtt az igazságra hivatkozik, de a római helytartóval nem egy malomban őrölnek. Pilátus visszakérdez, hogy már most mi is az az igazság? Kérdése költői kérdés, meg sem várja választ, mert hivatali ideje drága. Ugyan mit is mondhatna neki egy hóbortos vándorprédikátor?

Munkácsy – Krisztus Pilátus előtt részlet

Pedig Krisztus igazságról alkotott felfogása egy világvallás alaphittételévé vált. Ego sum via, veritas et vita. Én vagyok az út, az igazság és az élet. Nos ez a tétel híven tükrözi az igazság végső lényegét. Igazság felfogásunk pusztán hitbéli elkötelezettség – semmi más. Igazunkért folytatott harc merő hitvita. A vallásháborúkban minden fél meg van győződve a maga rendíthetetlen, isteni eredetű igazáról, s azért mindenkor ölni is képes. Az ideológiák korában Isten egy igazságát minden nemzet úgyszintén magáénak érezte és egyazon vallás papjai az igaz ügy nevében a háborúba indulókra, s fegyvereikre szórták a szenteltvizet.

Mert mi is az az igazság?

Kérdezem most én Pontius Pilatus helyett, mefisztói rációval. Amennyire magától értetődőnek tűnik az első pillanatban, annyira bizonytalanodik el az ember, ha kicsit magasabb szinten olvas utána. Az igazságot birtokolni nem lehet, csupán kutatni, de minél messzebb jut az ember az igazság keresésében, annál kilátástalanabbnak érzi küldetését, mert a megismerés útja a világ végtelennek tűnő komplexitásán keresztül vezet. Magyarul, minél többet tanul az ember, annál nagyobb a rálátása arra, hogy valójában milyen keveset tud.

Marad tehát a hit és elkötelezettség, ami nélkül élni nehéz, s ebből eredő „igazságokhoz“ nem ragaszkodni még nehezebb. A hitek és meggyőződések ütközése viszont így elkerülhetetlennek tűnik. Igazunkról tehát csak hitünk elárulása árán mondhatunk le?

Nem, dehogy!

A világnak kéne lemondani arról, hogy hiten alapuló meggyőződéseket ütköztesse egymással. Ha az ember azért bújik meg konfessziók mögött – és ezt persze most nem csak vallási értelemben mondom -, mert a világ végtelen komplexitását, s ebből eredő tudásbéli kiszolgáltatottságát nem képes elviselni, legalább legyen toleráns a másikkal, ha az szintén ezt teszi.

Munkácsy – Krisztus Pilátus előtt részlet

Az igazságról folyó vita mögött hatalmi harc bújik meg. A világnak nem érdeke a vitát elsimítani, mert az mindig jó ürügy arra, hogy az igazságához tíz körömmel ragaszkodó embert a mindenkori hatalom céljaira felhasználják. XIV. Lajos, a Napkirály ágyúira ez volt rávésve: Ultima ratio. A végső érv – az igazságért folytatott vitában. Vae victis, azaz, jaj a legyőzötteknek, vagyis a legyőzöttek igazának.

Mint látjuk az igazság, az igazság természete egy filozófiai alapkérdés és az emberi kultúra határain túl nem értelmezhető. Azt viszont tudjuk, hogy a hit, az erkölcsi értékrend és az igazság egymással szoros kapcsolatban állnak, mert rokon fogalmak. Éppúgy, mint a szeretet és a bizalom. De míg az utóbbiak kibalzsamozzák, érzelmileg beágyazottá teszik az ember életét, az előzőek örök konfliktusok forrásai. Tehát vagy az igazadra hajtasz, mások lenyomása árán emeled magad magasba, vagy mások szeretetét, bizalmát élvezed.

Leegyszerűsítve: vagy igazad van, vagy boldog vagy.