Egy magyar látványtervező kaliforniai projektjéről

A magyar közönség számára azonban még izgalmasabb lehet a csapat videós dala, az Everything Is So Hard, amelynek videóján egy magyar-amerikai látványtervező, Réka Vivien Szabó dolgozott. A Hello Forever art-pop kollektívája a kaliforniai Topangában, a hírhedt Sandstone Retreat szabad szerelmet hirdető nudista közössége által egykor használt földdarabon vert tanyát a hipnotikus különc, Samuel Joseph vezetésével. A tagok valamennyien együtt élnek ebben a különleges, Csendes-óceán feletti környezetben, nem messze onnan, ahol annak idején Neil Young rögzítette After the Gold Rush című korongját. A tagok kedvükre jönnek-mennek, így a formáció is hol bővül, hol ismét családiasabbá válik. Ami azonban állandó marad, az a heti öt próbanap. Zenéjük a hatvanas évek nyugati parti hangzásának elemeit ötvözi a zene és a kreativitás DIY-megközelítésével, amely figyelemre méltó debütáló albumukat, a Whatever It Is-t is jellemzi.

Zenéjük elválaszthatatlan a tagok életmódjától és spirituális céljaitól. Samuel Joseph és társasága egy kortárs zenei időgépet hozott létre egy lendületes korszakba, olyan dalokkal, amelyek megalapozták a kollektíva remek harmóniáit és színes hangszerelését. Joseph a következőket mondta az új dalról, Everything Is So Hardról:

Nehéz szavakba öntenem ezt a számot. Megváltoztatta az elképzeléseinket arról, hogy hogyan tudunk játszani, és közelebb hozott minket egymáshoz – mert nyers, mély szenvedésből táplálkozott. Sok dalunk egy-egy nagyon specifikus élmény szűk nyílásán keresztül jelenik meg, amely szerteágazó gyökerekkel járó érzést von maga után – jelen esetben mintha egy pillanat alatt szakadt volna rám, hogy egy olyan kapcsolatban vagyok, ami nem működik, de lezárni túl fájdalmas lenne. Tudod, mikor maradni szeretnél, annak ellenére, hogy a szomorúság, amit érzel, lassan a jó pillanatok felett is átveszi az uralmat. Ennek az egésznek a végére érni olyan érzés, mint a halál. Félek a haláltól.

És az ismeretlentől való rettegés annyira kiszívhatja az életet a gyönyörű pillanatokból, hogy már az elejüktől kezdve attól rettegek, hogy mikor érnek véget. Ez egy paradoxon, szeretni az életet, félni a haláltól – az életemen időnként, bármit is teszek, eluralkodhat ez a szenvedés. De mégis imádom. Ragaszkodom hozzá. Valahol mélyen a félelem, a fájdalom, a bánat, és az elkeseredés ködén keresztül szeretem az egészet. Ritka különleges pillanatokban át tudok vágni ezen a ködön és olyan bepillanthatok az igazi életbe, ez pedig egy áldás. Egyfajta hazatérés. De nem tudja kitörölni magát a szenvedést.

A klipet Sean Hollihan rendezte, a videón pedig Réka Vivien Szabó magyar-amerikai látványtervező is dolgozott. Los Angeles-ben született magyar bevándorló szülőktől, hatévesen Magyarországra költözött, 19 évig élt itthon, mielőtt visszatért szülővárosába. 2013-ban diplomát szerzett művészet menedzsment szakon, autodidakta módon tanult látványtervezést, a budapesti Moviebarnál producer-asszisztens volt, és dolgozott a Budapest Metropolitan Egyetem filmjein. Amikor Réka 2015-ben Los Angeles-be költözött, az Amerikai Filmintézetnek kezdett dolgozni, ahol végül hét rövidfilmet dizájnolt. Az elmúlt hét évben több mint 20 rövidfilmet tervezett, játékfilmeken dolgozott. Emellett Prop Master és VFX-koordinátor.

Neve és munkái a részletekre való odafigyeléséről, valamint a karakterek fejlődésében és látványában való mély bemutatásáról ismert. Úgy véli, hogy egy produkció megtervezése nemcsak a díszlet esztétikussá tételére szolgál, hanem arra is, hogy segítsen csendesen elmondani a történetet a háttérben, miközben hű marad a forgatókönyv történetéhez és pszichológiájához.