Member of Group ›
A díjakat azok kapják, akiknek adják
Péntekenként képekről értekezünk. Akár állnak, akár mozognak azok.
Obersovszky Gyula
Magánzó
Szinteld magad a világra, légy magasabb, mint az árja.

A díjakat azok kapják, akiknek adják

 

Az idei Oscar-díj átadáson tarolt Michel Hazanavicius The Artist című filmje. Öt Oscarral ugyan holtversenyben végzett Martin Scorsese Hugojával, de a legjobb film, legjobb rendezés és – a filmben George Valentint játszó Jean Dujardin jóvoltából – a legjobb férfialakításért kijáró szobrocskát a The Artist söpörte be. Nem azért kapott öt Oscart, mert annyit érdemelt, hanem mert annyit adtak neki.

A díjakat azok kapják, akiknek adják

A nagy elvárásokra való tekintettel még az Oscar átadás előtt megnéztem a filmet. Én két kategóriában jelöltem volna Oscarra. A legjobb négylábúnak kijáró és a legszexisebb férfimosolyért járó díjakra – ne kötekedjetek, hogy ilyen nincs! A négylábúak kategóriájában ugyan a díjat nem biztos, hogy George Valentin kutyájának adom, mert Steven Spielberg szintén több kategóriában jelölt War horse filmjének főszereplője, a derék paripa szintén nagyot alakított. De sem a hős paripa, sem a film nem kapott semmit.

Ami viszont mindkét filmben lenyűgözött, a hollywoodi filmesek mesterségbeli tudása. Az amerikai filmek formai és technikai tökéletessége minduntalan feledteti velünk azt a tényt, hogy jószerivel konganak az ürességtől. Ha nem attól, hát a szentimentalizmustól csöpögnek, ha meg attól sem, akkor meg mesék felnőtteknek, vagy nagyra nőtt gyerekeknek. De a legveszélyesebb kategória, a magukat hiperrealistának álcázó, moralizáló alkotások, melyek egész generációkat fertőznek a plázákban hamis életideálokkal.

Az Artistnak tetszett a trailer-e. Csak a film nézése közben jöttem rá, hogy a trailer a valódi mestermű, mert a film teljes tartalma, minden értékével tökéletesen belefér. Ami azon túlmegy, már túl sok és dagályos. Első filmélmény az életemben, amikor egy film a filmelőzeteshez semmit nem tud hozzátenni.

Röviden a tartalom: Az ünnepelt némafilmsztár, a kackiás bajuszú George Valentin, aki már igen csak benne van a korban, a nagy semmiből hirtelen felbukkanó hangosfilmmel szembesül. Nem veszi komolyan, nem próbál „átálni“, így karrierje végveszélybe kerül. Hál Istennek egy régi imádója, a szépséges Bérénice Bejo által alakított Peppy Miller, akinek éppen a hangosfilm viszi fel a dolgát, távolból segíti.

Az ifjú hódoló Peppy, élete nagy eseményeként könyvelheti el, hogy az istenített sztártól autogramot kap és egy véletlen folytán az újságban közös képük jelenik meg.  Peppy pályája innen felfelé ível, Valentiné pedig lefelé. Peppy szerelme a lassan lerongyolódó, lezüllő sztár iránt sosem apad – óh mily megható és hihető! – és különböző trükkök bevetésével a háttérből gondoskodik Valentinról.

Az első találkozás

Majd miután a nyugdíjas, alkoholista sztár házát részegen magára gyújtja, magához veszi az égő házból kimentett Valentint, s otthonában ápolja. Kiderül azonban, hogy Valentinunknak semmi baja, s a gondos ápolás következtében ápolatlan, vaskos bajusza ismét kackiássá szelídül. Miután azonban véletlenül rájön, hogy nyomorúságos életét három éve hódolója jóvoltából tudja csak tengetni, büszkeségből ámokfutásba kezd.

Már majdhogynem dörren a maga ellen fordított revolver, de a dörrenést egy hatalmas csattanás előzi meg. Egy fának ütközve érkezik őrülten szerető hódolója és egymás karjába esnek. A film befejező jelenetében már együtt táncolnak egy hangosfilmben, amivel Valentin, Peppy állhatatos szerelmének köszönhetően, megbarátkozik.

Michel Hazanavicius merész vállalkozásra szánta el magát. A The Artist ugyanis nem csak a némafilmek hőskorában játszódik, maga is némafilm. Talán a rendezői koncepció szerint Hazanavicius a retrós alkotást a némafilmek szokásos kontextusába kívánta elhelyezni, ahol rendszerint bárgyú a történet, s a szereplők mimikájukkal a szerepeket túljátsszák és a pantomim eszköztárával, testbeszéddel pótolják a dialógusok hiányát. Kétségtelenül merész vállalkozás fekete-fehér némafilmmel aspirálni manapság sikerre, s meggyőződésem szerint ezt a formabontó bátorságot honorálták a sok Oscarral.

A filmet nézve képtelen voltam nem párhuzamot vonni a némafilmek legendája, Charly Chaplin és Hazanavicius filmje közt. Chaplin ugyanis szintén óriási dilemmaként éli meg a hangosfilm diadalát. Minden filmes eszköze, színészi játéka némafilm-konform és valóban, elsőre ő sem találja helyét a hangosfilmek világában. Még rosszabb, hogy a „beszélő“ filmek befutásával egy időben a nézők már az új sztárokat istenítik, mert a régiket elválaszthatatlanul a letűnt némafilmekkel azonosítják.

Charlie Chaplin

Chaplinnek azonban sikerül az, ami a The Artist Valentinjának nem. Már a hangosfilmek világsikere idején készíti el egyik legsikeresebb némafilm alkotását, a Nagyvárosi fényeket. Talán hitvallását fejezi ki evvel, talán csak búcsúzik sok diadalának színterétől, s az általa megformált csavargó, a leleményes kisember legendás alakjától. Zsenijével azonban neki sikerül az új műfajban is maradandót alkotni.

Az Artist hőse, Valentin, miután producere szerződést bont vele, saját számlájára próbálkozik egy némafilm forgatásával, személyes varázsában bízva. Azonban csúfosan megbukik. Nem tudom, hogy az Artist is erre a sorsra jut-e. Hazanavicius pechére a filmet ugyanis nem 1932-ben, hanem 2012-ben mutatták be. Mindkét filmet egyazon ifjú hölgy társaságában néztem meg. A lovasat végigsírta, a némafilmet végigásítozta. Közben én meg azon töprengtem, mi megbocsájthatatlanabb? Ha unalmas egy film, vagy ha szentimentális?

Csapat

 ArtHungry
arthungry.com
Független portfólió építő felület alkotóművészek és a vizuális művészetek iránt érdeklődők részére.
Kutvölgyi Pál
Blogger42
Írni, olvasni, fotózni és motorozni szeretek, számolni tudok.
 Marvin
Marvin Says
Kedvelem a jó kérdéseket. Néha fontosabbak, mint a válaszok.
 PHENOM
phenom.hu
A magazin 2010-ben indult, fiatalokhoz szóló, független kulturális portál.
Schiffer Miklós
Schiffer Style
A stílusos élet fontosságának hirdetése.
Török András
Simplicissimus
Olvasni jó, a könyvet továbbadni kúl.
Korábbi vendégíróink
Balázsi Dia & Peti 
My Little Melbourne Family
Mindegy honnan jössz, a lényeg, hogy tudd hová tartasz, és míg odaérsz, légy jobb minden nap.
 Ernyey Béla
Ernyey Béla
Színész
 Erőss Zsolt
Eross Zsolt
Hegymászó
 Fabricius Gábor
Fabricius Gabor
Head of Innovation
 Dr. Farkas András
Farkas András
biztosítóalapító
Gecser Ottó
gecserotto
A kisnyugdíjas ahol tud, segít.
Guld Péter
GuldPeter
Kaotikus életet élő, szentimentális motorkerékpár-őrült.
Hoffmann Petra
Petra
Ha pokolra jutsz, legmélyére térj: az már a menny. Mert minden körbe ér.
Kertész Bálint
Videographer @ 42BIT
Tizennégyszer láttam a Keresztapa-trilógiát.
 Lakatos Márk
Lakatos Mark
Stylist
 Lang Viktória
Lang Viktoria
Lakberendező
 Litkey Farkas
Litkey Farkas
Vitorlázó
Mei Mei
Mei Mei
Stylist
Obersovszky Gyula
Magánzó
Szinteld magad a világra, légy magasabb, mint az árja.
Trunkó Bence
Shadowriter
Az vagy, amit nézel.
Pályázott vendégíróink
Hegedűs Ágota
hegedusagota
Hegedűs Ágota
Somogyi Richard
somogyirichard
Grafikus, belsőépítész.
Tóth Olivér
totholiver
Creative Image Artist
Vécsei Rita Andrea
vecseiritaandrea
Büntetőbíró, majd mindenféle szöveg író.
 
Smile
Culture
Shop
Photo
Video
Ride
Art