A nagy cikikalauz

A nyolcvanas években kölcsön kaptam egy hallatlanul érdekes angol nyelvű (brit) humoros könyvet, amelynek a fenti bonyolult címe volt. Ha Ön jól tud angolul és mégse ismeri a „naff” szót, akkor ne kövessen el harakirit. Már kiment a divatból. Valaha azt jelentette: „ciki”. Érdekes, hogy a magyar ciki szó nem ment ki a divatból, pedig sokan ezt jósolták. Emlékszem, amikor divatba jött a hatvanas évek vége felé: egy osztálytársam papája az Esti Hírlapnál dolgozott, ő írt egy vitriolos glosszát, mégpedig úgy, hogy minden melléknevet behelyettesített a ciki szóval. Elég vicces lett, de az is megmaradt, hogy meglepődtem, mennyi mindenre lehet használni a szót.

A Magyar Etimológiai Szótár szerint először 1965-ből van adat a használatára. Ezt írják:
„Szófajváltással és szóhasadással keletkezett a német eredetű cvikli ʻszorult helyzetʼ (1959) szóból, a szó belseji v és l kiejtésével. A főnévi használatot fokozatosan felváltotta a melléknévi, bár a ciki-nek -s melléknévképzős változata is kialakult: cikis ʻkellemetlenʼ (1985). Igei származéka a cikiz ʻkellemetlenkedik, piszkálkodikʼ (1975). A bizalmas nyelvhasználat szava.”

A naff angol szó eredete körül hatalmas vita folyik, ami nem jutott nyugvópontra. A hatvanas évek elején jött divatba, egy rádiós kabarészám nyomán terjedt el, és mintegy húsz év alatt alaposan kivirágzott. Ez a könyv, a „nagy cikikalauz” a szó hírnevének tetőpontján jelent meg. Kisebb része egyetemesen örök és emberi témákhoz kapcsolódik (ciki dolgok, amiket a férfiak/nők mondanak szex közben, ciki fürdőszobai felszerelések, ciki viselkedés az étteremben, ciki napszakok), más dolgok nagyon a megjelenés körüli évek politikai életéhez (Margaret Thatcher ciki becenevei a sajtóban, ciki főrendek stb.).

Noha csak egy részét értem a könyvnek, hatalmas öröm, hogy újra megvan. Alighanem azért kaptam Amerikából, mert a Budapest: A Critical Guide című könyvemben megpróbálom kétségbeesetten életben tartani a naff szót. Mindig felmerül, hogy lehetne-e hasonló magyar könyvet írni. Hajjaj! El is határoztam, írok majd egy különszámot a Vademecumba.

(Arrow Books, London, 1983, 256 o., eredeti ár: 2,50 angol font)

A 2010-ben indult Vademecum Könyvklub tagjai a hírlevél mellett havonta egy könyvet is kapnak, Török András hírlevélíró választása szerint. A jelenleg 140 tagot számláló klub 2017 januártól rendszeres író-olvasó találkozókkal és más különleges művészeti eseményekkel bővült, a még több élmény érdekében. Jelentkezni itt lehet: info@summa-artium.hu, +36 1 318 3938

(Alapítása óta lelkes tagja vagyok magam is e klubnak. Mindenkinek ajánlom! Blogger42, a szerk.)