Az anorexiás testépítő

Amikor legutóbb beszámoltam a BMW R65 café racer építő projekt elindulásáról, ezt írtam: „A pocakos öregúr, miután kényelmes foteljétől megszabadulva ledobta elnyűtt kabátját és két műanyag „dipótáskáját”, izmos sportemberré vált.” Nos, a legutóbbi Sapkaműveknél tett gyárlátogatásom alkalmával ennek a szépreményű, kigyúrt testépítőnek már csak a szikárra aszott csontváza fogadott. (A másodikat kivéve a képek iPhone-nal születtek, elnézést a minőségért.)

BMW R65 Café Racer

A kevesebb mindig több, írtam múlt alkalommal, de azért jobban nézett ki a vas a tankkal! Azzal a tankkal, amelynek az aljából Sapi huszárosan le akart vágni egy darabot (filctollal be is jelölte hol), de a bontás után világossá vált, hogy az alatta (egyébként “német-mérnökös rendben”) elhelyezkedő elemek miatt nem lenne praktikus a csonkítás.

A tank csonkolásának terve

A légszűrőház hűlt helyén gonoszul keletkező “fekete lyukról” szintén írtam az előző bejegyzésemben. Élőben látva a nemes boxer szív mögött hidegen tátongó űrt, a Mesterrel arra jutottunk, hogy a váz vonalát követő ívű valamit (pontosabban izét/bigyót) érdemes oda tákolni. Macerás lesz, de egybeolvadva, mi több szép egységet alkotva a boxerrel, remekül fog mutatni az újjászületett R65-ös centrumában.

A fekete lyuk

Elhatároztuk a hátsó lengéscsillapító rugóstag külső gáztartályosra cserélését is. Nem lesz olcsó mulatság, de sokat fog tőle javulni az úttartás és szerintem jól is mutat majd. A kipufogó hővédő bandázst kap. A Pannónia lámpa klasszikus testébe pedig az éj leple alatt egy fordulatszámmérőt integrál Sapka dolgos keze. A bukócsövet (bár kissé átalakítva) rendhagyó módon megtartjuk, fokozva a motor csibész hatását. Mára ennyit, forgatócsoportunk hamarosan ismét jelentkezik az izgalmas építés egy újabb fázisának bemutatásával. Addig pedig drukkoljunk közösen a tavasznak!

Tavaszra várva