Ducati salakmotor?

Célszerszám a javából! A Wreckless Motorcycles lőtte a faszesz „ihlette” keresztbemotorozás adrenalin-vidámparkjába ezt a furcsa szerzetet. Rick Geall, az angol csapat alapítója nem retten meg a különleges feladatoktól. Pl. valószínűleg ő az egyetlen ezen a bolygón, aki átépítette a sokak által „erősen kritizált” (khm…) Starck tervezte Aprilia Moto 6.5-öt. Ennek a vasnak a története még a hetvenes években kezdődött, amikor tinédzserként Rick Dániába utazott a családjával.

„Teljesen rákattantam a salakmotor versenyekre!”– mondja.

„Akkoriban olyan versenyzők, mint Ivan Mauger, Peter Collins és Dánia saját üdvöskéje, Ole Olesen uralta a sportot, több világbajnoki címet is elhódítva.” Röpke negyven évet ugorva a történetben, Rick (már túl az ötvenen), szerzett egy menő 450 köbcentis, egyhengeres Ducatit, ráadásul a Desmo-verzióját ennek a vasnak.

„Szeretnék egy salakmotort építeni”

– mondta Rick Iainnak, a munkatársának.

Iain nem kérdőjelezte meg Rick józanságát és mivel egy keveset tudott a salakmotorokról, beszerzett ízibe (easy-be?) egy vintage versenyvázat ugyanabból a korszakból, amelyből maga a motor is származott. „Azt gondoljuk, hogy egy korabeli Jawából származhat a váz és egykoron használták is versenyen, de nem ismerjük a pontos történetét.”– mondta Rick. Az építés lassan zajlott, mivel a Wreckless legények a mindennapokban az alaptevékenységükre koncentráltak. Amikor azonban a gyermekkori példakép, Ivan Mauger tavaly meghalt, az építés előreugrott a betyárok prioritási listáján.

„Ivan halála rúgás volt a hátsófelembe, hogy befejezzem végre a motort – mondja Rick.

„Ivan néhány motorját árverésre bocsátották, és nagy volt a kísértés, hogy vegyek egyet, de végül soha nem tettem meg. Szóval ezt a motorkerékpárt Ivan emlékének ajánlottam. Ugyanakkor azt is szerettem volna, ha egy jelenkori hősömnek, Lewis Hamiltonnak is dedikálhatom a járművet.”

Rick és Iain újra életet leheltek tehát a projektbe. Megállapították, hogy a (SOHC) motor már klasszikus versenyekre lett módosítva, sokkal nagyobb szelepekkel és valamilyen speckó hengerfej módosítással. Gyorsan „hozzádobtak” tehát egy új Amal TT karburátort, és új lánckerekeket szereltek fel rá. Előlre egy szokványos 14T-t, hátulra pedig egy „abnormális” 52T-t.

A felfüggesztés vadiúj Stuha (állítható) versenyvillákból készült, amelyeket a Cseh Köztársaságban gyártottak. Egy újabb ország (a Grand Prix-ben a visegrádi országokból inkább a lengyelek remekelnek), amelyik hosszú és kitűnő salakmotoros múlttal rendelkezik. Igaz, akkor még Csehszlovákiának hívták és bár elsőre nekem Miko Sodroczky neve ugrik be mint híres cseh salakmotoros (mea maxime culpa), valljuk be, neki (fitív vaspapucsosként) viszonylag kevés esélye volt/van megnyerni a híres pardubicei Aranysisakot (Zlatá Přilba).

„A csehek körülbelül négy hüvelykkel (inchcsel, ha úgy jobban tetszik) hosszabbították meg nekünk a villákat, hogy megkapjuk az első kerékhez szükséges távolságot.”– mondja Rick.

A kerekek is döbbenetesek: az egyéni készletet az SM Pro cég, egy brit versenymotor szakértő csapat építette, akik már 120 éve (!) űzik az ipart. A setup szabványos salakmotoros beállítás, elöl 23″x1,60″, hátul pedig 19″x2,15″, Mitas versenygumikkal. (Továbbá speckó szénszálas sárvédők védik a versenyzőt a felspriccelő „szennyeződésektől”.)

Ahhoz, hogy a versenygépet egy kissé kezelhetőbbé tegyék, a Wreckless integrált egy féket a hátsó kerékre. A Beringer Aerotec féknyereg egy kézikarral aktiválható, melyet ügyesen „összehoztak” a kuplung rendszerrel. A féktárcsa egy egyénileg gravírozott EBC Vee-Rotor. A hátsó lengéscsillapítók párja szintén eltér a szokványos salakmotoros felállástól. Marzocchi MOTO C2R állítható egységek, amelyeket eredetileg hegyi kerékpárokhoz (!) terveztek. (Külön optimalizálható a kompressziójuk alacsony és magas sebességre.) Az ülés és a test is kézzel készült.

„Az üzemanyagtartály egy valódi salakmotor versenytank és egy különleges alumínium tartály keveréke, amelybe elrejtették az elektronikát, a tekercseket és a leállító gomb alkatrészeit.”– jegyzi meg Rick.

Amikor a fényezés jött szóba, Rick a Mercedes F1-es színsémája mellett döntött. A váz, a lengőkar és az ülés ezüstje a Ducati ST2-es színe. A felnik fényes feketék, a csomópontok és még néhány elszórtan elhelyezkedő elem türkizkék, illetve karbonbevonat is megjelenik diszkréten itt-ott. (Ahogy az F1-es gép 44-es rajtszáma és a Petronas felirat is feltűnik.) A fényezést Jason Fowler (JLF Designs) készítette, aki nem csak Lewis Hamiltonnak dolgozott, hanem az Indianapolis 500 győztes DanWheldonnak és az IndyCar versenyzőnek, ChiltonMaxnek is.

„Ez a motorkerékpár nem egy komoly(kodó) gép akar lenni”– mondja Rick. – „Ez egy karikatúra: azoknak a hősöknek az ünneplése, akik nyomot hagytak az életemben. A Ducati soha nem csinált salakmotort, de ha terveznének, remélem, valahogy így nézne ki.”

Forrás: BikeExif