Egy veszedelmes viszony

Egy veszedelmes viszony - pedig a film jó, de hát az manapság kit érdekel!

Johann Friedrich Struensee a német orvos különös történetét már sokszor feldolgozták. A mozikban jelenleg bemutatott Egy veszedelmes viszony című film szintén róla szól. A film középpontjában az orvos és a fél-hülye dán király feleségének „bűnös“ viszonya áll. A szerelmesek közt pedig az egész dán történelem, a hatalom ezer szálú és intrikákkal tarkított szövevényei.

A dán történelem nagy általánosságban a magyarok érdeklődésének még csak határmezsgyéjét sem súrolja, így a megtörtént eseményeket meglehetősen autentikusan feldolgozó film átütő nagy sikerre kis-hazánkban nem számíthat, hacsak a romantikus, kosztümös sztori nem vonz be ilyesmire fogékony közönséget a mozikba. De ez sem túl valószínű, mert a történelmi figurákat alakító színének ezennel nem a legvonzóbb hollywoodi sztárok közül kerültek ki. Pedig a film jó, de hát az manapság kit érdekel! Én több okból is különösen  élveztem, de a legfőbb érték számomra a Struensee történelmi küldetéséből levonható tanulság.

1768-at írunk. A lutheránus lelkész apától származó, tanult orvos Struensee a szegényeket istápolja az akkor dán fennhatóság alá tartozó Altonában és felvilágosult nézeteit írja meg, terjeszti röplapok formájában. A „végzetes“ szerencse mellé szegül, mikor VI. Keresztély egyéves európai útja során őt választják meg a király személyi orvosának. Az ideggyenge, bolondnak tartott Keresztélyhez az orvos gyorsan megtalálja a hangot és nem sokára mély barátság szövődik köztük.

A hatalmának börtönébe zárt király, aki renitens viselkedésével és meglepő kirohanásaival próbál lelki útvesztőjéből kitörni, Struenseet feltétlen bizalmába fogadja és kisfiús lelkesedéssel viseltetik iránta. Útjáról haza magával viszi az orvost Dániába, személyes tanácsadójává nevezi ki és nem sokkal később Struensee a hatalmat már a király helyett gyakorolja.

Egy veszedelmes viszony

Közben összeszűri a levet az infantilis, a nők nyelvét nem igazán beszélő király elhanyagolt feleségével. Az abszolutizmust már régen maga mögött tudó Angliából nem sokkal korábban érkezett, szintén felvilágosult Matild előbb csak talpnyalót lát Struensee-ban, de miután a férfi karakterét kiismeri, szenvedélyre lobban iránta. A két magányos lélek lassan egymásra talál, s kezdetét veszi „bűnös“ viszonyuk, de a Struenseeért lelkesedő Keresztély ignorálja a baljós jeleket.

Struenseenek küldetéstudata van és minden politikai és diplomáciai realitásérzék nélkül – Keresztéllyel a háta mögött – egyfajta felvilágosult abszolutizmust valósít meg Dániában, a királyi tanácsot feloszlatva, a hatalmat végül teljesen egyedül gyakorolva. Törvény erejű rendeleteit dekrétumokban proklamálja – két év leforgása alatt vagy ezernyolcszáz ilyen rendelet lát napvilágot. Jóval a francia forradalom előtt, korát messze megelőzve váltja valóra az enciklopédisták elveit. Korszakalkotó rendeleteivel még azok sem igazán tudnak mit kezdeni, akiknek mindez a megváltást jelenti.

Azonnali hatállyal megszünteti a kínvallatást, a halálos ítéletek kiszabhatóságát korlátozza, véget vet a boszorkánypereknek. Biztosítja a sajtószabadságot eltörli a cenzúrát. Bevezeti a nyilvános pereket és bírói engedély nélkül házkutatást sem lehet többé tartani. Lelkiismereti és vallásszabadságot hirdet, liberalizálja a kereskedelmet és iparűzést, az állampolgárok jogegyenlőségére törekedve számos intézkedést foganatosít, eltöröl minden nemesi címet és rangot, korlátozza a robotot, a jobbágyság teljes felszabadítását tűzi ki célul. A törvénytelen gyermekek jogait a törvényesekkel teszi egyenlővé, a házasságtörés többé nem sújtható halálbüntetéssel. Állami árvaházak és kórházak létesítése, iskolareform, himlőoltás bevezetése és még számos, a társadalmi felemelkedést biztosító intézkedése lát napvilágot.

Struensee reformjai Európa szerte döbbenetet váltanak ki, az általa istenített Voltaire rajongva üdvözli a társadalmi változásokat Dániában. Csak otthon nem lelkesedik senki. Struensee túl messzire megy. Társadalmi mélyszántásai során küldetéstudata vezérli csupán, a különböző társadalmi rétegek érdekeit nem veszi figyelembe. A társadalmi tudat messze nem tud lépést tartani reformjaival, s olyan érdekellentéteket generál, hogy a végén már senki sem támogatja. Ráadásul a német, dánul egyáltalán nem beszélő Struensee dekrétumait németül fogalmazza meg, ami az akkor ébredező nacionalizmus hátszelével össznemzeti ellenállásba ütközik.

Összeesküvést szőnek ellene, Keresztély nevelőanyját is megnyerik az ügynek és olyan nyomást gyakorolnak a királyra, hogy végül ő is enged. Ilyetén, legitimitását  végleg elvesztve, Struenseet megfosztják hatalmától, intézkedéseit egy tollvonással megszüntetik és perbe fogják, többek között házasságtörés, hivatali visszaélés, felségsértés nem teljesen megalapozatlan vádjával. Középkori módszerrel történt kivégzésén harmincezer ember csámcsog.

Egy veszedelmes viszony

Ha nem is sikerül Struenseenek a világmegváltás – hogy is sikerülhetett volna, hiszen reformjairól nem egy európai ország még a tizenkilencedik században is csak álmodozik – a lehetőségek és a gondolatok magvait elülteti Dániában. Egy gondolkodót meg lehet ölni, gondolatait azonban nem. Keresztély fia tizenkét évvel később kerül hatalomra és Struensee példája alapján emeli országát hosszú uralkodása alatt lassan a középkorból Európa meghatározó államainak sorába.

A veszedelmes viszony cím tehát nem csak a házasságtörés veszélyeire utal. A hatalom elcsábítása is kockázatos, főleg, ha egy kivételesen művelt politikai outsider annak veszélyeivel nem számol, mert csak felvilágosodás nagyjait ismeri, Machiavellit nem. Így a politikai idealizmus eme elhíresült alakja, Struensee törvényszerűen bukik el, mert minden politikai idealizmus végső soron bukásra van ítélve. Életműve így őt a legendák világába emeli, ahová belépőjegyet kivételes tetteikkel, fiatalon a halált is felvállaló másképp gondolkodók váltanak.