John Sydenham 17. századi angol orvos állítása szerint a női hisztéria egyetlen hatásos kezelési módja a vulva masszázs. Hogy ezalatt pontosan mit értett, az a számomra hozzáférhető leírások alapján nem teljesen világos, bár a kezelés nevéből eredően van némi elképzelésem. A módszer a tizenkilencedik századi viktoriánus Angliában jön igazán divatba, amikor is néhány orvos a vulva masszázst tökélyre fejlesztve hihetetlen népszerűségre tesz szert.
A vulva masszázsra szakosodott rendelők várótermeiben a magasabb társadalmi osztály hölgyei hosszan várakoztak. Megérte. A kezeléseket követően panaszaik enyhültek, vagy akár – a következő kezelésig – meg is szűntek. A gyógymód természetesen nem volt olcsó, mert ilyen csodás képességekkel felruházott orvosok tudományukat nem adták ingyen, de hát a páciensek amúgy is a tehetősebb rétegekből kerültek ki, mert Isten végtelen kegyelméből valahogy ez a szörnyű kór a szegényebb osztályokat elkerülte.
Tanya Wexler bájos filmje, a Hisztéria ezt a korszakot dolgozza fel. A látvány a nézőt szabályosan a viktoriánus Londonba varázsolja, a jelmezek, a díszletek, a hangulat mind, mind tökéletes és autentikus. Megnyerők a szereplők is és az első elektromos dildó keletkezése köré font mulatságos story – egy kortörténeti utazás – még azt is feledteti velünk, hogy az egyébként megtörtént eseményeken alapuló filmfeldolgozás kissé naivra sikeredett.
A becsvágyó, tudományos vívmányokkal szemben nyitott, álláskereső orvos, Mortimer Granville sehol sem találja a helyét, mert minduntalan főnökei vaskalaposságába ütközik, de végül sikerül egy nőgyógyászati praxisban megállapodnia. A rendelő főként a női hisztéria kezelésére specializálódott. Az elhivatott, fiatal orvosnak is lesz dolga bőven – idős főnöke nem bírja egyedül a megerőltető munkát. Hősünk meglepően tehetségesnek bizonyul a hisztéria kezelésében, a praxis fellendül, a páciensek egymásnak adják a kilincset. Szegény Mortimernek, aki angol gentleman módjára, blazírt arckifejezéssel végzi az ujjgyakorlatokat, állandósul az ínhüvelygyulladása.
Egy napon megtörténik a baj, Mortimer bal kezére fanyalodik, mert a jobbal már kezet fogni is képtelen. Bal keze azonban nem elég „szenvedélyes“, a gyógyhatás elmarad, a prominens beteg hisztéria rohamot kap és bemószerolja szerencsétlen orvosunkat főnökénél. Mortimernek mennie kell. A dolog azonban jóra fordul, mert elektronikus kütyükkel kísérletező barátja gépesített ujjat készít neki, amit gyorsan ki is próbálnak egy önkéntes „betegen“. A hatás leírhatatlan, Mortimer karrierje pedig ettől kezdve töretlen.
Közben mellékvágányon megismerkedhetünk a társadalmi haladásért küzdő, harcos feminista Charlottal, aki végül rabul ejti a női orgazmus ipart forradalmasító hősünk szívét. Mortimer pedig – miután már ő is vagyonra tesz szert – belátja, hogy karriervágytól vezérelt első langyos szerelme méltatlan és a film végén eljegyzi Charlottot, a valóságban pedig szabadalmaztatja találmányát és az első vibrátor megalkotójaként vonul be a történelembe.
A női orgazmus létjogosultságát még megkérdőjelező korban ez az örömforrás a gazdagok „receptre“ kapott kiváltságának számított. A szegény nőket Angliában pszichiátriai intézetbe zárták és kényszer méheltávolításra ítélték, ha a hisztéria – amit az akkori felfogás szerint a női libidó nyughatatlan természetével hoztak összefüggésbe – bizonyítást nyert. A felvilágosulás azonban – ha megkésve is – végül az orvostudományban is győzedelmeskedett, a hisztéria szó ilyen értelmű használatát törölték az orvosi szótárakból, a mű dildó pedig demokratizálódott és elindult káprázatos diadalútján.
Érzékeltetésképpen: az első elektromos vibrátor tíz évvel előzte meg a villanyvasalót és a porszívót. A reménytelenül lestrapált orvoskezek kiváltására az önjáró dildó már az elektromos áram elterjedését sem akarta kivárni, mert az első gépesített szerkezetet egy fél szobát megtöltő gőzgép hajtotta. Az áram alkalmazásával valamicskét javult a helyzet, az áramforrásról egy bőrönd méretű akkumulátor gondoskodott. Halkabb is volt gőzmozdony zakatolású elődjénél, a légszennyezésről nem is beszélve. A női emancipáció emblematikus eszköze a kezdeti körülményesség dacára rohamosan terjedt és a századforduló körül az amerikai háztartásokban már legalább olyan gyakori volt, mint a porszívó.
A vibrátor – amit persze még vagy száz évig nem lehetett nevén nevezni – sajátos módon Londonban, a felülmúlhatatlan prüdériájú viktoriánus korban született meg, amikor még az asztalláb sem maradhatott meztelen – erényes polgári környezetben arra is harisnyát húztak. A tapintatos orvosoknak csak tapintani szabadott, nézni nem, a szoknya fennmaradt és a nőgyógyász elfordította fejét vizsgálat közben. De hát ezen csodálkozni sem érdemes, hiszen az angolok mindig is ellentmondásosságukról voltak híresek. Száz évvel később a keménykalapos, ultrakonzervatív környezetben született a gombafejes Beatles is, valószínűleg csak azért, hogy a gyilkos angol humornak újabb témát adhasson.
Független portfólió építő felület alkotóművészek és a vizuális művészetek iránt érdeklődők részére.
|
Írni, olvasni, fotózni és motorozni szeretek, számolni tudok.
|
Kedvelem a jó kérdéseket. Néha fontosabbak, mint a válaszok.
|
A magazin 2010-ben indult, fiatalokhoz szóló, független kulturális portál.
|
A stílusos élet fontosságának hirdetése.
|
Olvasni jó, a könyvet továbbadni kúl.
|
Mindegy honnan jössz, a lényeg, hogy tudd hová tartasz, és míg odaérsz, légy jobb minden nap.
|
Színész
|
Hegymászó
|
Head of Innovation
|
biztosítóalapító
|
A kisnyugdíjas ahol tud, segít.
|
Kaotikus életet élő, szentimentális motorkerékpár-őrült.
|
Ha pokolra jutsz, legmélyére térj: az már a menny. Mert minden körbe ér.
|
Tizennégyszer láttam a Keresztapa-trilógiát.
|
Stylist
|
Lakberendező
|
Vitorlázó
|
Stylist
|
Szinteld magad a világra, légy magasabb, mint az árja.
|
Az vagy, amit nézel.
|
Hegedűs Ágota
|
Grafikus, belsőépítész.
|
Creative Image Artist
|
Büntetőbíró, majd mindenféle szöveg író.
|
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A süti hozzájárulásokat az alábbi menüpontokban kezelheti.