Member of Group ›
Ma már mindenki ír, de senki sem olvas
Csütörtökönként locsogunk/ fecsegünk az Életről. Meg mindenről.
Obersovszky Gyula
Magánzó
Szinteld magad a világra, légy magasabb, mint az árja.

Ma már mindenki ír, de senki sem olvas

 
Ma már mindenki ír, de senki sem olvas

Ma már mindenki ír, de senki sem olvas

Budapesten számos helyen megnyílt könyvpaloták láttán kérdezem magamtól, vajon milyen igény teremti ezt a hatalmas kínálatot? Az átkosban szaporán olvasó közönségnek nagyságrendekkel kisebb könyvpiaci kínálattal kellett beérnie. Most, amikor – megkocáztatnám – kevesebben olvasnak, a kiadványok száma megszámlálhatatlan.

„sikerírók“

„sikerírók“

Sok megjelent könyv persze csak színes papírokból áll, s inkább nézni kell, mint olvasni, sok pedig egyenesen olvashatatlan. Rengeteg az ocsú. S az ocsúban megtalálni az értékes búzaszemeket éppoly nehéz, mint tengerből kifogni az aranyhalat.
Ez a jelenség a „sikeríróknak“ kedvez. Őket ismeri a Nagyközönség, s zavararában, tanácstalanságában sokszor azt a könyvet vásárolja meg újra, amit már ismer. Vagy nem ismer, de a divatíró munkáját meg kell venni, mert ajánlották, s fel kell tenni a könyvespolcra, hogy lássák, a könyv tulajdonosa a beavatottak táborához tartozik. Az olvasok nem teremthetnének önmaguktól ekkora igényt. Nem az olvasok vannak ma sokan, hanem az írók! A komputerek terjedésével mindenki ír, vagy éppen írni tanul. Persze kézzel írni már az iskolában is megtanult – de nem komputerrel.

kézzel írni már az iskolában is megtanulunk

kézzel írni már az iskolában is megtanulunk

A betűvetés e gépiesített formájának korábban legfeljebb a gépírás felelt meg, de a mai lehetőségekkel összehasonlítva az is csak igen szerény szinten. Nem lehetett – vagy csak nagyon körülményesen – korrigálni, szerkeszteni, az írógépen nem volt helyesírás ellenőrző program. A szövegeket nem tudtuk egy klikkeléssel, továbbküldeni, tetszőleges számban kinyomtatni, nyomda alá rendezni, áttördelni, ábrákkal, fotókkal utólag illusztrálni stb.
A könyvnyomtatás feltalálása óta nem volt ekkora forradalom a szövegszerkesztés területén. A tipográfiában pedig még ennél is robbanásszerűbb a fejlődés. A betűtípusoknak se vége, se hossza, a szövegek nyújthatók, tömöríthetők, tetszőlegesen színezhetők stb.

A világ a szövegszerkesztés lázában ég.

A világ a szövegszerkesztés lázában ég.

A komputerek előtti kort megélt reklámgrafikusok regényeket mesélhetnének arról, miféle „primitív“ módszerekkel dolgoztak anno, hogyan nyálazták a méregdrága letrasetteket (átlátszó fóliára felvitt, különböző méretű és típusú betűmatricák, melyeket a kívánt környezetre fektetve dörzsöléssel lehetett felragasztani), hogyan próbálták a ma minden kisiskolásnak rutinszámba menő grafikai hatásokat elérni. A reklámgrafika főnixszárnyakat kapott. Ennek megfelelő a kiadványok száma. Ezért olyan nagy gond a szemételtakarítás, a teletömött postaláda, ezért pusztulnak a trópusi esőerdők, hogy csak úgy nagy vonalakban a „haladás“ vadhajtásairól is szóljunk.

Forradalom előtti idők

Forradalom előtti idők

Hasonlóan a privát tévék teremtette közönséghez, ezek az irományok is megteremtik a saját olvasó táborukat. Minél satnyábbak, annál nagyobb a tábor. S miközben nap nap után ér el bennünket a kereskedelmi csatornák üzenete, hogy a műveltség a lúzerek sportja, a kommersz irodalom a nyelvrontásban jeleskedik.
A műveltséggel együtt az irodalom is demokratizálódik, s közben önmaga alá sűlyed. Mindig csodálkozom, hogyan láthatott a tizenkilencedik századi Oscar Wilde annyi mindent ilyen tisztán: „A demokrácia a nép lebunkósítása a nép által, a nép nevében.“

Washington Jefferson könyvtár

Washington Jefferson könyvtár

Mindenki lázasan ír, chatel, naplózik, bloggol, szerkeszti a fontos, vagy csak magának fontos szövegeket. Az emberek közlési vágya kifogyhatatlan. S ha most a mélyen tisztelt olvasó mosolyog, hát joggal mosolyog, hisz mi is ezt tesszük, persze abban reménykedve, hogy közlési vágyunkon túl azért akad némi mondani valónk is. S hogy reményeink megalapozottak-e, döntse el a nagyérdemű nemolvasó Olvasó!

Csapat

 ArtHungry
arthungry.com
Független portfólió építő felület alkotóművészek és a vizuális művészetek iránt érdeklődők részére.
Kutvölgyi Pál
Blogger42
Írni, olvasni, fotózni és motorozni szeretek, számolni tudok.
 Marvin
Marvin Says
Kedvelem a jó kérdéseket. Néha fontosabbak, mint a válaszok.
 PHENOM
phenom.hu
A magazin 2010-ben indult, fiatalokhoz szóló, független kulturális portál.
Schiffer Miklós
Schiffer Style
A stílusos élet fontosságának hirdetése.
Török András
Simplicissimus
Olvasni jó, a könyvet továbbadni kúl.
Korábbi vendégíróink
Balázsi Dia & Peti 
My Little Melbourne Family
Mindegy honnan jössz, a lényeg, hogy tudd hová tartasz, és míg odaérsz, légy jobb minden nap.
 Ernyey Béla
Ernyey Béla
Színész
 Erőss Zsolt
Eross Zsolt
Hegymászó
 Fabricius Gábor
Fabricius Gabor
Head of Innovation
 Dr. Farkas András
Farkas András
biztosítóalapító
Gecser Ottó
gecserotto
A kisnyugdíjas ahol tud, segít.
Guld Péter
GuldPeter
Kaotikus életet élő, szentimentális motorkerékpár-őrült.
Hoffmann Petra
Petra
Ha pokolra jutsz, legmélyére térj: az már a menny. Mert minden körbe ér.
Kertész Bálint
Videographer @ 42BIT
Tizennégyszer láttam a Keresztapa-trilógiát.
 Lakatos Márk
Lakatos Mark
Stylist
 Lang Viktória
Lang Viktoria
Lakberendező
 Litkey Farkas
Litkey Farkas
Vitorlázó
Mei Mei
Mei Mei
Stylist
Obersovszky Gyula
Magánzó
Szinteld magad a világra, légy magasabb, mint az árja.
Trunkó Bence
Shadowriter
Az vagy, amit nézel.
Pályázott vendégíróink
Hegedűs Ágota
hegedusagota
Hegedűs Ágota
Somogyi Richard
somogyirichard
Grafikus, belsőépítész.
Tóth Olivér
totholiver
Creative Image Artist
Vécsei Rita Andrea
vecseiritaandrea
Büntetőbíró, majd mindenféle szöveg író.
 
Smile
Culture
Shop
Photo
Video
Ride
Art