Radnóti próbaterem: Szerb Antal 100 verse

Bálint András ma ünnepli a 81. születésnapját.

Amellett, hogy Kossuth (még az „igazi”), Jászai Mari-, valamint Radnóti-, Jubileumi Prima Primissima-, Pro Urbe Budapest-díjas művész és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, megszervezte fővárosunk egyik vezető művész(kő)színházát, melyet három évtizeden keresztül vezetett sikeresen.

Nyolc éve, amikor átadta a stafétabotot Kováts Adélnak, egy remek intézményt hagyott az új igazgatóra. Bálint a nagy elődöket idézően sokrétű, művelt ember. Legutóbb Magyar Péter színpadán a Kossuth téren szavalta el Radnóti „Nem tudhatom …” című versét. (Talán a különleges alkalom miatt nem sikerült olyan magas színvonalon, ahogy ezt sok évtized alatt megszokhattuk tőle.)

Szomorú közjáték volt ’97-ben, hogy bár megnyerte a pályázatot az akkor még Erzsébet (Erzsébet-Sztálin-Engels-Erzsébet) térre tervezett Nemzeti Színház igazgatói posztjára, de a kormányváltás (+ Schwajda feltűnése) után lemondott a leendő pozíciójáról. Így lett „Nemzeti Gödör” a tervezett színház helyén. (A keresztbe-kasul át- és szétpolitizált intézmény ezt követő helyszínválasztási/építkezési kálváriája egy másik történet…) Aki kíváncsi Bálint életpályájára, itt egy interjú: Színház Online.

Bálint András tizenkettedik önálló irodalmi estje (védjegye?) két és féléves, bejáratott előadás az Andrássy31-ben. (AKA Keres Emil próbaterem.) Még film is készült belőle „Szabad lebegés” címmel. Az előadást a művész harmadik felesége, Deák Krisztina (Jadviga párnája!) rendezte, a film kreatív koncepciója pedig közös operatőr fiuktól, Bálint Dánieltől származik.

Érezni a hetven perces előadáson, hogy Radnótihoz hasonlóan Szerb Antallal is messzemenően azonosul a művész.

Az, hogy az eredeti antológia 1944 februárjában jelent meg, elővetíti a szövegek drámaiságát és megrendítő erejét. Szerzőjét 11 hónappal később a balfi munkatáborban verte agyon egy nyilas keretlegény puskatussal, két hónappal Radnóti halála után…

Nemes Nagy Ágnes így emlékszik a gyűjtemény megszületésének körülményeire: „Valami félelmetes képessége, érzéke volt a versekhez. Azt tudom, hogy a lágerben minden szabadidejében a Száz vers antológiával foglalkozott. Sanyarú sorsa közepette is a versek éltették, boldogították. S állítom, nagyban hozzájárultak ezek a versek az életbe vetett hitének megtartásához. Ahhoz, hogy egyszer megmenekül a fogságából, és a kötet megjelenik majd.”

Aki a kötetet, vagy születésének körülményeit nem ismerve, bekapcsolódás helyett kikapcsolódni ül be erre az előadásra, csalódni fog. (Lehet, hogy megrendülni is…) Bálint András persze nemcsak Szerb Antalról és az általa válogatott művekről beszél, hanem mások szövegei mellett, saját verseket és műfordításokat is felolvas. Értőn és magával ragadóan!

Remek élmény volt hallgatni!

Szerb Antal két irodalomtörténetével persze én is kajla gimnazistaként találkoztam először. Annak idején éppúgy lenyűgözött, mint Bálint András érzékenysége és műveltsége ezen az előadáson, vagy vele (és apámmal, ha még élne) egyidős barátjának (74 éves kapcsolat!), Jordán Tamásnak a híres József Attila előadása, a Szabad ötletek jegyzéke. (Utóbbiról itt írtam.)

„Kedves olvasó, ki tudja, mit tudsz megmenteni ezekben a szörnyű időkben, de ha kedves verseid veled lesznek, nem maradsz üres kézzel az üres ég alatt.” – Bálint András

Szerb Tóni – „mert az Antal az olyan komoly, mint egy tanköltemény, és olyan csúnya hangzású, mint egy cseh szonett”. Azért a Tóni is hangozhat csúnyán. Pl. VuitTóni… De azért mégse rogántónizva fejezzük be, hanem inkább Emily Dickinson versrészletével, amely Szerb Antal előszavának mottója, így az antológia tulajdonképpen 101 versből áll…

I reckon, when I count at all,
First Poets – then the Sun –
Then Summer – then the Heaven of God –
And then the list is done.
But looking back – the first so seems
To comprehend the whole –
The others look a needless show,
So I write Poets – All.

Fotók: Dömölky Dániel