Member of Group ›
Rómából Rómáról
Régóta tudjuk, hogy Róma az „Örök Város” (Cittá Eterna), valamint „minden út ide vezet” (Omnes viae Romam ducunt) illetve, hogy „Ha Rómában vagy, élj úgy, ahogy a rómaiak” (Si fueris Romae, Romano vivito more; si fueris alibi, vivito sicut ibi.).
Azonban, ahogy Caesar (és a Római Köztársaság) életében is sorsdöntő lépést jelentett átkelni a Rubicon folyót, úgy sok évvel ezelőtt számomra is sok újdonsággal szolgált a Tevere (régen Tiberis) folyó hídján először nem csak a Vatikán miatt átsétálni, hanem egy addig (általam) méltánytalanul kevéssé felfedezett római városrész bebarangolása miatt is. Barátaim szerint „valódi” rómaiak (szinte) már csak itt, Trasteverében élnek, ezért is szerettem volna jobban megismerni ezt a szegletét a városnak.
És valóban!
Kézzel tapintható volt az a kedves igyekvés, ahogy még az olasz léptékkel is nagy hangú itteniek (a trasteverinók), a nemzetközi turistahordák (így jómagam és harcedzett családom) összehangolt támadásainak ellenére/miatt is, szeretnék megőrizni hagyományaikat. Dicséretes törekvés! Annak idején, nem túl messze a Vatikántól és a szálláshelyünktől (e kettő nem esett egybe), a Trastevere (Teverén túli) negyed központjában, a harmadik században épített Santa Maria bazilika lépcsőjén ülve írtam ezeknek a soroknak a vázlatát egy jegyzetfüzetbe.
Éppen túl voltunk egy pazar ebéden, melyet a templommal szemben, Sabatini úr remek éttermében költöttünk el. Saját elmondása szerint, már 1958 óta üzemel itt a „Ristorantéja”! Itt még kaphatóak olyan valóban tradícionális római ételek is, mint az ökörfarkragu (coda alla vaccinara) vagy a paprikás csirke (pollo alla romana con peperoni). A képen látható, Sabatini úr által nagy műgonddal, de gyorsan papírvékonyra vágott sonka szeletek után én ez utóbbit fogyasztottam el.
Ha túlzó módon és leegyszerűsítve akarnám leírni az ízvilágát, azt mondanám, a magyar (piros) paprikás csirke és a töltött paprika törvénytelen gyermeke ez az étel. Nem hasonlítom azonban a honi kulináris hagyományokhoz, mert bár sokan meg vannak hazánkban győződve az ellenkezőjéről, de azért halkan, suttogva ki kell mondjuk, bőven lenne mit tanulnunk azoktól a népektől, akik jóval messzebb jutottak ezen a téren.
Kiváncsi lennék, mit szólna Sabatini Úr az ananászos Hawai „pizzához”, vagy ahhoz a lendületes, de nyilvánvalóan barbár mozdulatsorhoz, melynek erdeményeképpen néhány deci hideg kecsöp(p) loccsan a frissen kisütött pizza tésztájára… Hasonlóan kellemes kulináris élményem a San Crispino fagyizó meglátogatása volt azon a nyáron Rómában. Persze sok fagyizó van a Trevi kút környékén, de ezeket a hideg gombócokat, különösen melegen ajánlom mindenkinek. Nincs turistacsalogató neon tábla az ajtó felett, nincs egyéb vetítés/vakítás, „csak” Róma legjobb, valóban kézműves fagylaltja. Szerintem. (és a New York Times szerint.)
BTW: Nézzétek a házszámot is!
Azt csak óvatosan jegyzem meg, hogy Sabatini úr „őszinte” étterme és a San Crispino is olcsóbb a „turistás” helyeknél. Nem a ferihegyi, vagy a balatoni vendég-riasztó ár/érték arányú egységeihez (NAGY tisztelet a kivételeknek!) hasonlítom e helyeket, hanem a környék árszínvonalához. (A Trevi kút környékén csak rosszabb és drágább fagyit volt szerencsém kipróbálni azon a nyáron.) Végül pedig, hogy ne vádoljatok álszentséggel, azoknak, akik pazar kilátás mellett szeretnének elkölteni egy sok fogásos remek vacsorát víz-lappal meg minden, látogassák meg a Cavalieri Hotelben Heinz Beck „La Pergola” nevű, három Michelin csillagos éttermét. Az ételekben biztosan nem fognak csalódni.
A kiszolgálás azért nekem Sabatini úrnál jobban tetszett…
|
Független portfólió építő felület alkotóművészek és a vizuális művészetek iránt érdeklődők részére.
|
|
Írni, olvasni, fotózni és motorozni szeretek, számolni tudok.
|
|
Kedvelem a jó kérdéseket. Néha fontosabbak, mint a válaszok.
|
|
A magazin 2010-ben indult, fiatalokhoz szóló, független kulturális portál.
|
|
A stílusos élet fontosságának hirdetése.
|
|
Olvasni jó, a könyvet továbbadni kúl.
|
|
Mindegy honnan jössz, a lényeg, hogy tudd hová tartasz, és míg odaérsz, légy jobb minden nap.
|
|
Színész
|
|
Hegymászó
|
|
Head of Innovation
|
|
biztosítóalapító
|
|
A kisnyugdíjas ahol tud, segít.
|
|
Kaotikus életet élő, szentimentális motorkerékpár-őrült.
|
|
Ha pokolra jutsz, legmélyére térj: az már a menny. Mert minden körbe ér.
|
|
Tizennégyszer láttam a Keresztapa-trilógiát.
|
|
Stylist
|
|
Lakberendező
|
|
Vitorlázó
|
|
Stylist
|
|
Szinteld magad a világra, légy magasabb, mint az árja.
|
|
Az vagy, amit nézel.
|
|
Hegedűs Ágota
|
|
Grafikus, belsőépítész.
|
|
Creative Image Artist
|
|
Büntetőbíró, majd mindenféle szöveg író.
|
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A süti hozzájárulásokat az alábbi menüpontokban kezelheti.