Saly Noémi : Grand150

A szállodai sajtóbemutató, ahol a szerzőt 25. könyvéről faggathattam, egy hatalmas Kondor Béla festmény előtt zajlott, egy Pest felé néző különteremben.

A könyv egynegyed részben Margitsziget történet, háromnegyed részben a szálló históriáját mondja el. Önök tudták, hogy a Nyulak szigete elnevezés valószínűleg egy latin betűtévesztésen alapul?

Hogy eredetileg nem Insula Leporum, hanem Insula LepRorum lehetett a neve, azaz Leprások szigete?

A szálló történetének megírásához a szerző alapkutatásokat is végzett. Megírta, hogy az építkezéskor fordult elő először Magyarországon, hogy civil célra dinamitot használtak (a fatönkök eltávolítására). Sorra veszi a szerző a nevezetesebb átépítéseket is. 1913-ban lett kész a harmadik emelet, nagyszabású átépítés zajlott 1968-ban (akkor került ide a Kondor Béla kép) és 1987-ben (akkor építettek rá még egy, anyagában elütő emeletet, de nem ám új szobáknak, hanem a szállodacég irodáinak…).

A legérdekesebb a nevezetes vendégek szóba hozása, ami módot ad életük rövid ismertetésére, legtöbbször külön keretben. A szerző nagy örömmel emleget nagyon ismert személyeket (Arany János, Türr István, Ferdinand Lesseps), de mintha még nagyobb örömét lelte volna mára elfeledett személyek újra felfedezésében (Saphir Sarolta, Názli Szábri). Kijár a tisztelet és a keretes szöveg a nevezetes igazgatóknak, Kraszner Menyhértnek és Gellér Mihálynak. Kijár az említés az első kommunista igazgatónőnek, aki a debreceni Arany Bika szálló takarítónői posztjáról ejtőernyőzött ide. Fejet hajt a három Kunz Péter előtt, akik három nemzedéken át voltak itt főportások (a legfiatalabb éppen szolgálatban volt, nem tudott részt venni a bemutatón).

Jól emlékszem gyerekkorom idejéből, hogy mekkora szám volt, hogy Sukarno indonéz elnök ide látogatott. Azt azonban nem tartották fontosnak az orrunkra kötni, hogy magával hozta mind a tizennégy feleségét – akik közül az egyik magyar volt. (A delegáció az egész szállodát kibérelte, legalábbis elfoglalta.) A szerző szerette volna, ha a szálló minden dolgozója szerepelt volna egy fényképen, ezt végül nem sikerült megszervezni, de az összes látható és nem látható dolgozó funkciója fel van sorolva az utolsó oldalpáron.

A hatalmas Kondor Béla képet nem lehet mozdítani, ám egy rendszerváltás utáni átépítés után egy különteremben találta magát. Általában egy vastag függöny takarja el, ha elhúzzák, a kép felső sarkának egy kis része akkor is rejtve marad. Kicsit tiszteletlen dolog ez a függöny, úgy ahogy van. A Fortepanon persze arról is van fotó, amikor még az előcsarnokban volt a kép. Noémi válaszait hallgatni nagy élmény volt, nem csak a megjelenteknek. Hallatlan mesélő képességei vannak, és ez mindig „átjön a rivaldán”, nyomtatásban is. Kiadója szeretné őt szépírónak pozicionálni (rövidesen kijön a Példabeszédek jelentősen bővített kiadása).

(Ab Ovo Kiadó, 2023, az Ensana Health Spa Hotels Hungary megbízásából. Tervezte Rácz Julianna. Fényképezte Baric Imre. 132 oldal, 5900 Ft. Angol változatban is.)

Török András művelődéstörténészt 16 éve ismerem. András volt már: műfordító, tipográfus, angoltanár, kulturálisminiszter-helyettes, a Mai Manó Ház és a Summa Artium alapító igazgatója, az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) elnöke és most (többek között) ő a Fortepan önkéntes menedzsere.

2018 és 2019 között remek könyvajánlóit ezen a felületen is publikálta, ezt a gyakorlatot elevenítjük fel blogfolyamunk csütörtöki napjain 2023/24-ben. (Tényleg páratlan Budapest útikönyvéről itt olvashattok.) A 2010-ben András által indított Vademecum Könyvklub tagjai egy kulturális ajánló hírlevél mellett havonta egy könyvet is kapnak, a hírlevélíró gondos választása szerint. E klub 2017 januártól rendszeres író-olvasó találkozókkal és más különleges művészeti eseményekkel bővült, a még több élmény érdekében. Jelentkezni a Könyvklub titkáránál, Kajta Barbaránál lehet: titkarsag@summa-artium.hu, +36 1 318 3938. A B42 kóddal 4.2% kedvezménnyel vásárolható meg a klubtagság, melynek magam is lelkes résztvevője vagyok. Mindenkinek szívből ajánlom! (Blogger42, a szerkesztő.)