Telefonnal fotózni ér?

Régóta tervezem, hogy vallatóra fogom a telefonom aprócska kameráit „terepen”.

Réka lányom diplomaposztója Lancasterben (és az azt követő lakáskeresés Manchesterben) remek és nyugodt alkalomnak kínálkozott erre a feladatra. Különösen a karácsonyi időszakban. A Covid-19 miatt, nagy bánatunkra, az elmúlt két karácsonyt nem tölthettük együtt, így most nagy a boldogság, hogy ebben az évben végre ismét együtt lehet a teljes család ezen a meghitt ünnepen! Ráadásul, ez az ügyes nő, egy hét intenzív keresés után, tegnapelőtt megtalálta a tökéletes bérleményt is magának, így év végén be is költözhet! (AnyaApa BüszkeBoldog!)

E rövid személyes bevezető után nézzük először a száraz tényeket. A telefon (Samsung Galaxy Z Fold 4) öt kamerával rendelkezik. A hátlapon három van a következő paraméterekkel:  50 megapixeles széles látószöggel (85 fok, F1.8), továbbá egy 12 megapixeles ultraszéles látószöggel (123 fok, F2.2), és egy 10 megapixeles (F2.4) telefotó 3-szoros optikai zoommal. Az előlapon egy 10 megapixeles (F2.2), belül pedig egy 4 megapixeles (F1.8), „kijelző alatti” kamera található. A videófelvétel max. paraméterei: UHD 8K (7680 x 4320), max. lassítás 960 fps HD (1280 x 720) felbontással és 240 fps FHD (1920 x 1080) felbontással.

A következő timelapse videót az Axis Tower Manchaster 25. emeletéről, a TimeSpirit alkalmazással rögzítettem.

A ma és a következő pénteken (30-án) publikált fotók (e cikk felhős borítóképe is) és videók jellemzően a „főkamerával” készültek, mivel elsősorban nem a tesztelés volt a célom, hanem az emlékek rögzítése. Amúgy sosem értettem ezt a marketing-pixelháborút a gyártók között. Valószínűleg a felhasználók 99.42 %-a sosem fog az eredeti méret töredékére crop-olni, vagy 42 x 42 méteres fotót nyomtatni a képeiből egy toronyházon elhelyezett molinóra. Amennyiben pedig mégis, egy komolyabb fényképezőgépet ragad magához, nem egy telefont…

További adalék a teljes folyamat leírására: Raw (.DNG) képeket rögzítettem és Adobe Lightroomban „hívtam elő” a fotókat. (Az egyetlen kivétel a fenti sapka(mortarboard)dobálós fotó, ami egy Olympus MILC-cel készült.) Hasznos felismerés volt, hogy az állvány hiányát milyen remekül pótolta a telefon azon tulajdonsága, hogy fokozatmentesen kihajtható. A családi fotónkat pl. úgy készítettem, hogy az egyetem könyvtárában a szemközti polcra raktam a telefont. BTW: A szokásos késleltetésen túl, hanggal (CHEESE!) és kézmozdulattal is remekül lehet aktiválni az exponálást.

Ahogy legalul, a fotók után látható, ma váratlanul meglátogatott minket a Mikulás! Nyilván rögzítettem az akciót telefonnal. Mindenkinek ezzel a HDR videóval kívánok BOLDOG ÉS BÉKÉS KARÁCSONYT!