Szécsi Noémi : Rohadt állatok

Mifelénk ritka az olyan írói pálya, mint a most negyvenhét éves Szécsi Noémié, aki nem tárcákkal, novellákkal kezdte, hanem egyből regényekkel.

Latin, angol és finn nyelvet tanult, az utóbbi kettőből diplomázott, egy ideig élt Finnországban is. Huszonhat éves korában jelent meg az első regénye, amit máig hét másik követett, köztük egy meseregény. Ezek mellett társszerzője volt gasztronómiai, művelődéstörténeti könyveknek, írt népszerű blogokat. Három legutóbbi regénye, amelyek némi fantáziával trilógiának is tekinthetőek, egyértelmű olvasói és kritikusi ovációt arattak. (Ebből kivette a részét a Vademecum is.)

Amikor hat év szünet után új könyve jelent meg, mindenkit meglepett, hogy ez nem egy újabb regény, hanem egy állatmese füzér. Nem vonzó sem a címe, sem a címlapja. Az utóbbin három, összeakadt farkú patkány látható egy régi könyvmetszeteket idéző fekete-fehér rajzon. Nekem is hónapokig tartott, amíg kézbe vettem, de aztán elszégyelltem magamat. Egy nagyon különleges, élvezetes és emlékezetes könyv, olyasmiről, amit valóban csak állatmeséken keresztül lehet elmondani. Egy novellafüzérnek álcázott sűrű, rövid regény ez a könyv. (Összesen tizenhárom történetet tartalmaz.) Alig leplezett korképe a mai világnak – nem csak a magyar, hanem minden populizmussal fertőzött társadalomnak. (Mégis, a könyv posztszocialista országok olvasóinak okozhatja a legnagyobb aha-élményt.)

Az, hogy a szereplők a legkülönfélébb állatfajokhoz tartoznak, a társadalom atomizálódását érzékelteti. Egyben bocsánatos bűnné tesz egyes tetteket: egy hörcsög persze hogy folyton zabál, hiszen pofazacskóját mindig meg kell tölteni. Nem adhat mást, csak ami a lényege. A Biokertnek átnevezett közönséges kertben a Hörcsög uralkodik, tetteit a Vakond szemén át látjuk, aki az ő titkára, táskahordozója, alulfizetett, sikertelen spin doctora. Akit mázsás súllyal nyomnak magánéleti problémái, az ilyen-olyan mellé szegődő nőstények, az újabb és újabb mellé szegődő „társak”, akik hipergyorsasággal felnövekvő almokkal ajándékozzák meg, de ő a kicsinyeket csak igen nagy nehézségekkel tudja táplálni.

Biztos minden olvasónak eszébe jut az ősrégi, legalább a kommunista időkbe visszanyúló vicc arról, hogy a kisvakond kérdezgeti a mamáját arról, hogy igaz-e mindaz, amit a föld feletti világról mesélnek az öregek. Hogy ott minden olyan világos, sokszínű és jó szagú. A mamája biztosítja, hogy ez mind igaz. Akkor miért élünk mi a föld alatt, Mama?
— Hát mert ez a mi hazánk! — magyarázza a vakond mama.
Szécsi Noémi vakondja feljött a felszínre munkát vállalni, és keserűen kellett tapasztalnia, hogy ott se jobb, egy fikarcnyival se.

(Magvető, 2023. Tervezte Pintér József. 114 o., ára 3699 Ft.)

Török András művelődéstörténészt 16 éve ismerem. András volt már: műfordító, tipográfus, angoltanár, kulturálisminiszter-helyettes, a Mai Manó Ház és a Summa Artium alapító igazgatója, az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) elnöke és most (többek között) ő a Fortepan önkéntes menedzsere.

2018 és 2019 között remek könyvajánlóit ezen a felületen is publikálta, ezt a gyakorlatot elevenítjük fel blogfolyamunk csütörtöki napjain 2023/24-ben. (Tényleg páratlan Budapest útikönyvéről itt olvashattok.) A 2010-ben András által indított Vademecum Könyvklub tagjai egy kulturális ajánló hírlevél mellett havonta egy könyvet is kapnak, a hírlevélíró gondos választása szerint. E klub 2017 januártól rendszeres író-olvasó találkozókkal és más különleges művészeti eseményekkel bővült, a még több élmény érdekében. Jelentkezni a Könyvklub titkáránál, Kajta Barbaránál lehet: titkarsag@summa-artium.hu, +36 1 318 3938. A B42 kóddal 4.2% kedvezménnyel vásárolható meg a klubtagság, melynek magam is lelkes résztvevője vagyok. Mindenkinek szívből ajánlom! (Blogger42, a szerkesztő.)