David Baldacci: Az ártatlan

Időről-időre elfog a vágy, hogy valami nagyon könnyűt, izgalmasat olvassak.

Ilyenkor felkeresem színikritikus barátnémat, aki nagy kalandregény fogyasztó, és rutinszerűen elajándékozza a kiolvasott krimiket. Most is így tettem, kaptam néhány vastag kötetet, átadáskor a kupac tetejére bökött: ezzel kezdd! Én hallgattam rá, és nem is csalódtam. A könyv nem krimi, hanem ún. suspense novel, azaz nagy izgalmakkal teletömött kalandregény, vagyis thriller. Főhőse egy éppen negyvenéves, rejtetten állami alkalmazásban álló gyilkos, aki sok éve egymás után, változatos módokon öli meg az USA fontos ellenségeit – mindig külföldön. Neve Will Robie, Először két rutinszerű ügyét követjük nyomon. Robie igazi magányos farkas, mindent maga tervez el, egyedül hajt végre. Nagyon szabálykövető, és tudja, hogy egyszer hibázni fog, de ennek időhatárát minden erejével igyekszik kitolni. 

Aztán a harmadik alkalommal úgy érzi, valami nem stimmel a célponttal. Már a helyszín is szokatlan, hiszen nem külföldi, hanem itt van a fővárosban, Washingtonban, ahol ő is lakik. Tétovázik. Egyszerűen nem hiszi el a kicsit túlsúlyos, értelmiségi külsejű fekete nőről, hogy legitim célpont, az USA fontos ellensége lenne. Nem is lő. De valaki helyette megteszi, és utána őt is el akarja tenni láb alól. És ezzel elkezdődik az őrült tempójú menekülés. Ráadásul együtt kell menekülnie valakivel, akiről aznap hallott először. E másik személy ráadásul szinte még gyerek. Pontosabban egy éles eszű tinédzser lány, akinek szeme láttára megölték a szüleit.

A harmadik főszereplő, az FBI különleges ügynöke: eltökélt, független és pengeéles agya van. Kicsit talán karrierista is. A könyv mágnesként vonzza az embert, noha a főszereplők mesebeli képességgel felvértezett, tépelődő szuperhősök. Jól peregnek a párbeszédek, ügyesek a leírások, mindvégig erős az atmoszféra. Ha valaki egyéni, felismerhető stílust keresne – ne fáradjon. Az 1960-as születésű David Baldacci jogászi munkája mellett kezdett írni.

Ma az egyik legsikeresebb thriller szerző.

Műveit közel 50 nyelven, 80 országban adták ki. A tömérdek megkeresett pénz egy részét az általa alapított Wish You Well Foundation útján a felnőttek írástudatlansága elleni küzdelemre költi. Egy ideig tagja volt a Connecticut állambeli Hartford városában álló Mark Twain házat fenntartó alapítvány kuratóriumának, és céljaira nemrég 1 millió dollárt adományozott.

Jó volt kicsit pihenni két fontos könyv között. Baldacci elsősorban sorozatokat ír. Ez a könyv az első Will Ronie regény volt. Azóta már négy további folytatás is megjelent. Talán az egyiket kézbe is veszem majd – méghozzá angolul. Vajon hogy szól egy ilyen könyv eredeti nyelven?

(The Innocent, Columbus Rose, 2012. Magyar kiadás: General Press, 2025. Fordította Szabó István. 416 o., ára 5990 Ft.)

Török András művelődéstörténészt 17 éve ismerem. András volt már: műfordító, tipográfus, angoltanár, kulturálisminiszter-helyettes, a Mai Manó Ház és a Summa Artium alapító igazgatója, az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) elnöke és most (többek között) ő a Fortepan önkéntes menedzsere.

2018 és 2019 között remek könyvajánlóit ezen a felületen is publikálta, ezt a gyakorlatot elevenítjük fel blogfolyamunk csütörtöki napjain 2025-ben. (Tényleg páratlan Budapest útikönyvéről itt olvashattok.) A 2010-ben András által indított Vademecum Könyvklub tagjai egy kulturális ajánló hírlevél mellett havonta egy könyvet is kapnak, a hírlevélíró gondos választása szerint. E klub 2017 januártól rendszeres író-olvasó találkozókkal és más különleges művészeti eseményekkel bővült, a még több élmény érdekében. Jelentkezni a Könyvklub titkáránál, Kajta Barbaránál lehet: titkarsag@summa-artium.hu, +36 1 318 3938. A B42 kóddal 4.2% kedvezménnyel vásárolható meg a klubtagság, melynek magam is lelkes résztvevője vagyok. Mindenkinek szívből ajánlom! (Blogger42, a szerkesztő.)