Még 2014-ben, kilenc hónap várakozás után végre „megszületett” az objektív családom új tagja! Ugyan csak 500 gramm és 85mm-es volt az új jövevény, de hála az égnek, teljesen épen érkezett.
Petzval, korát messze megelőző objektíve a korabeli Chevalier optikák, nem ritkán 15-20 perces expozíciós idejével szemben radikálisan lecsökkentette az expozíciós időt, így életszerűbb portrék születhettek, mindenki örömére. Ezzel az akkor unikális tulajdonságával persze egy csapásra közkedvelt műtermi portré objektív lett, illetve később a „civil” portré-fotózást is elérhetőbbé tette. Akkortájt a legtöbb objektív f/15 értéket tudott, így a 1:3,7 maximális nyílású akromatikus lencsékkel bíró Petzval optika unikális f/3,5 rekeszértéke valóban óriási előbbre lépés volt!
Ahogyan első cikkemben már beszámoltam róla, kissé szkeptikus voltam, amikor a Kickstarteren beálltam a megrendelők sorába. Tudom prekoncepció, de voltak kétségeim az orosz gyártást illetően. Még 2013 augusztusában a következőt írtam:
„Természetesen beszámolok majd az optikáról és számos tesztfotóval igazolom, hogy Csipkerózsika a régi fényében tündököl-e, vagy a hosszú tetszhalott állapot rosszat tett neki és egy cudar orosz ogre képében született újjá.”
Reménykedtem tehát benne, hogy amikor majd megérkezik az objektív, az első fotózás után, (a Zenit gyár mérnökeinek rosszalló pillantásaitól övezve) nem kell majd Joseph Petzval sírja (bécsi központi temető 14/A/4) mellé teátrálisan eltemetnem e fotós kegytárgyat. Miután felkattintottam az 5D-re, már a látvány is előrevetítette azt a kontrasztot, ami később a képkészítési folyamatot is jellemezte. A bronzszínű, masszív, „archaikus” (elvégre 1840-ben feltalált) fémtömeg pontosan, de idegen testként kapcsolódott a modern Canon funkcionális vázára.
Az objektív nemes felületébe az általam kért gravírozásokon túl, a lelkes és büszke gyártók a „Manufactured in Krasznogorszk, Russia” feliratot is bevésték. Ahogyan a N00000085-ös számot is, mivel nem csak a gyújtótávolsága ekkora az obinak, hanem a 85. példányt kaptam meg.
Míg a blendeállítás egyébként villámgyorsan történik a Canon tárcsájával, addig a Petzvalhoz adtak 7+3 rekesz lapot, amelyek közül mindig a megfelelőt kell becsúsztatni az obi felső nyílásába, a kívánt rekesznyílásnak megfelelően. A legnagyobb Waterhouse lapocskától (f2.2) a legkisebb nyílásúig (f16) széles a repertoár. A további három lapkából különleges formákat vágtak ki a speciális bokeh hatások elérésének érdekében. (csillag f4.2, vízcsepp f3.9, hatszög f2.8)
„What can you achieve by equipping the Petzval Lens with a shaped waterhouse plate? You’ll get beautiful shaped bokehs, similar to what DIY shaped bokeh masks do when placed over the lens. By attaching one of these waterhouse plates onto the Petzval, the out-of-focus parts of the photograph will have moody, unique effects on photos like blurred out hearts or stars. You could even create your own shape with the additional plate.”
A tömör anyagból esztergált fókuszállító tárcsa az obi bal oldalára került és meglepően jól használható. Rövid összeszokás után, villámgyorsan beállítható vele az élesség. (Azért az ismert videós fókusz rendszerekkel összehozni valószínűleg fejtörést fog okozni, mivel kb. két cm. az átmérője.) Örömmel tapasztaltam, hogy a jellegzetes Petzval féle örvényszerű (swirly) „bokeh varázs” megjelenik az én képeim némelyikén is. (Persze főleg a nagyobb blende nyílások használatakor.)
A képek készítése részben hasonlóan „kézműves” folyamat volt, mint a múltkori Lubiteles élményem. Nem az auto focus matekozott tucatnyi mezőt villámgyorsan kiértékelve, hanem azt a bizonyos kis bronztárcsát kellett tekergetnem. Nem lőttem 2-3 képet gyorsan különböző blendét állítva a Canon tárcsájával, hanem gondosan kiválasztottam a tíz lapkából a megfelelő(nek gondolta)t. Nyilván a teljes folyamat ettől még full digitális, de azért van egy kis analóg hangulata az ügynek és éppen ez a jó benne! Petzval úrnak tehát nem kell forognia a sírjában, a lomográfus fiúk a szokott ügyes marketingen túl (volt nagy doboz vastag könyvvel meg minden) a minőségbiztosításban is jól teljesítettek!
(A képek nagyobb felbontású verzióit Flickr csatornánk szettjében találjátok meg.)
Független portfólió építő felület alkotóművészek és a vizuális művészetek iránt érdeklődők részére.
|
Írni, olvasni, fotózni és motorozni szeretek, számolni tudok.
|
Kedvelem a jó kérdéseket. Néha fontosabbak, mint a válaszok.
|
A magazin 2010-ben indult, fiatalokhoz szóló, független kulturális portál.
|
A stílusos élet fontosságának hirdetése.
|
Olvasni jó, a könyvet továbbadni kúl.
|
Mindegy honnan jössz, a lényeg, hogy tudd hová tartasz, és míg odaérsz, légy jobb minden nap.
|
Színész
|
Hegymászó
|
Head of Innovation
|
biztosítóalapító
|
A kisnyugdíjas ahol tud, segít.
|
Kaotikus életet élő, szentimentális motorkerékpár-őrült.
|
Ha pokolra jutsz, legmélyére térj: az már a menny. Mert minden körbe ér.
|
Tizennégyszer láttam a Keresztapa-trilógiát.
|
Stylist
|
Lakberendező
|
Vitorlázó
|
Stylist
|
Szinteld magad a világra, légy magasabb, mint az árja.
|
Az vagy, amit nézel.
|
Hegedűs Ágota
|
Grafikus, belsőépítész.
|
Creative Image Artist
|
Büntetőbíró, majd mindenféle szöveg író.
|
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A süti hozzájárulásokat az alábbi menüpontokban kezelheti.