Az osztrák Bádogember csirkének nevezett bimmere

Bernhard Naumann „Tin Man” (bádogember) néven ismert a motorépítők között. Elsősorban futurisztikus egyedi motorkerékpárokhoz készít fémelemeket.

(A ma bemutatandó motort jómagam is fotóztam már. Ebben a cikkemben az utolsó előtti fotó örökíti meg Bernard „csirkéjét”.)

Amikor a gyártól megkapta a BMW R9T modellt, pontosan tudta mihez kezdjen vele. Egy erős karakterű motornak erős névre van szüksége. A „Blechmann” (bádogember) pedig egy olyan név, amely erős, mint a fém. Bernhard Naumann-nak is ez a beceneve, aki pontosan egy ilyen személyiség. Amikor motorépítői hitvallásáról beszél, az viszont szinte lírai hangvételű.

„A formák által életre keltett fantáziák” – mondja a fémfelületek mestere. Vagy: „Lélekkutatás a fémben. Felületek, amelyek bársonyosak a szem számára.”

Bernhard motorjai adekvát módon tükrözik vissza, támasztják alá ezeket az állításokat. Ezek a járművek tulajdonképpen fémből készült műalkotások. Nem csoda, hogy a Bádogember lelkes sci-fi rajongó. A jövőbe tekintéshez különleges képzelőerő szükséges, amely hasznos tulajdonsággal ez a „kraft guru” bőségesen rendelkezik. Úgy tűnik, mintha az általa alkotott motorkerékpárok egy messzi, távoli időből származnának. A Bádogember a bütykölésből nyer ihletet. Még akkor is, ha az R9T pont előtte áll, mindig pontosan azt teszi, amit valójában nem kellene: elkezdi szétszedni a motorkerékpárt, hogy ötletei szabadon áramolhassanak.

„Valójában nincsenek alapvető inspirációim. Az eredeti alkatrészeket szétszedem, majd az üres vászonból indulok ki” – mondja.

Néha, amikor egy projekt éppen intenzív fázisában van, alkotója ül otthon a kanapén és új ötleteket próbál ki egy papíron. Az építés azonban már régen elkezdődött ebben a szakaszban. Ez a rész „inkább a variációkkal való kísérletezés szakasza”, mondja Bernhard. Az R9T átépítéséhez rengeteg vázlat született egy jegyzettömbben, mivel a rendelkezésre álló idő rendkívül szűkös volt.

 „Az év elején kezdtem el, és hamar fel kellett pörgetni a projektet, mert tudtam, hogy a módosításokhoz rendelkezésemre álló időintervallum meglehetősen szűk lesz”.

A mester, az általa átalakított modellt nem épített motorként (custom bike), hanem koncepció járműként (concept bike) és „lehetőségként” aposztrofálja.

 „Számomra a vicc az, hogy a BMW egy individuális építőhöz fordult, és azt akarta, hogy az építsen egy rendhagyó verziót”

– mondja Bernhard, a Willie G. Davidson Design Díj nyertese.

De aztán létrehozott egy „gépet, amely könnyen jöhetett volna a BMW-től is”. A motorkerékpár tényleg úgy néz ki, mintha (távoli) rokonságban lenne az R9T modellel. A kézifék karjain, a kormányon és a villán kívül minden a fém-guru Bádogember kezei által született. Csak az elektronikát, a nyerget és a fényezést bízta külsős szakemberre a mester. Végül már csak a név hiányzott. Bernhard korábban olyan nevekre keresztelte a motorjait, mint: „A furcsa motoros” vagy „Kárpátok kutyája”. De minek nevezze ezt a járművet?

„A barátaim megemlítették, hogy a motor elején elhelyezett elem kissé emlékeztet egy csirke fejére! Aztán megkérdeztem, hogy mit mondanak erről a bajorok. Végül úgy döntöttem, hogy Giggerl-nek (délnémet szó a csirkére) nevezem el a gépet.

Forrás: BMW Motorrad