Miszter Víájpí és az anorexia nervosa

Very Important Person

A címben és e bejegyzésben nem a valóban fontos emberekről írok, hanem azokról, akik ugyan (a közmegegyezés szerint) VIP-nek számítanak (pl. George W. Bush, Bernard Madoff, Alekosz stb.), de valójában, az alapértékek prizmáján keresztül nézve messze nem azok.

A Nagyon Fontos Ember fontos. Naná! Nomen est omen: nagggyon fontos! Másoknak, de leginkább magának. Magának a fontossága fontos igazán, másoknak elsősorban és végső soron a pénze és/vagy a kapcsolatai (tehát a pénze). A Nagyon Fontos Ember, sok esetben személyiségzavarából adódóan nagyobbnak látja önnönmagát másoknál. Nagyjából mindenben. Olyan dolgokban is, amihez a körülmények (fájdalmas összeesküvése) miatt (még) nem ért (tökéletesen).

Olyan mint egy anorexiás ember, akinek a testéről alkotott képe hamis, torzult. Az érzékelés és az észlelés között a Challenger (Kihívás) szakadék húzódik. (Csendes-óceánban Mariana-árok legmélyebb, 11.911 méter mélyen elhelyezkedő pontja). A mérleg 42 kilót mutat, de a tükör 92-őt. Irracionálisan hangzik, de még a racionális érvek (tények) előtt sem hajlik meg az anorexiás ember, hisz mást lát a tükörben saját két szemével.

Anorexia nervosa

Azonban a Nagyon Fontos Ember sokkal nagyobb kárt tud okozni a rendelkezésére álló erőforrásokkal, mint az elsősorban „csak” magára (esetleg családjára) veszélyes anorexiás ember. E beteg legalább a többiek testsúlyát reálisan ítéli meg, míg a Nagyon Fontos Ember sok esetben alábecsüli az általa nem vagy kevésbé fontos(nak tartott) embereket és azok munkáját.

A Nagyon Fontos Embernek még a tudatlansága is roppant szilárd alapokon nyugszik és remek alapot biztosít egy „objektív” és megalapozott(nak hitt) vélemény (hangos és határozott) artikulálatlan artikulálására. (Ez paradoxon, nem valódi ellentmondás.) A Nagyon Fontos Embert esetenként még a tények sem zavarják meg. Azok ismerete nélkül is biztos az igazában. Általában ha nincs igaza, azt is megideologizálja. Magának is. Árnyalt és rafinált retorikai, illetve komplex argumentációs rendszerek segítségével.

A paradoxon az, hogy sok esetben az Önnön fontosság ki-, vagy túlhangsúlyozása pusztán valamilyen egyéb deficit (kulturális és/vagy szociális stb.) kompenzációja. A impotencia szót pedig nem az erektilis diszfunkció (micsoda eufemizmus… Fél6, tudjátok!) leírására, hanem tágabb (félremagyarázott?) értelemben használva: A „Very Important Person” valójában sok esetben csak egy „Very Impotant Person”.

Very Impotant Person