Barátságos, csinos, kézbe illő, papírkötésű kötet, talányos fő- és alcímmel. A cím nem lehet gond annak, aki járatos a Bizottság Együttes számai között. Az ilyen ember rá is vágja a választ is:
„Egy nagy segget látok!”
A kötet szerzője egy mosolygós, tényleges koránál lényegesen fiatalabbnak látszó, ősz hajú művészettörténész, aki 1962-től fogva, negyven éven át számtalan kortárs művészeti kiállítás kurátora volt a székesfehérvári István Király Múzeumban (mai nevén Szent István Király Múzeum). De vajon mit jelent ebben az esetben a „kollektív önéletrajz”? Kínálkozik, hogy azonnal férjére, Kovács Péterre gondoljunk, akivel az egyetemi tanulmányok óta szellemi és szakmai szimbiózisban élt, valamint a fehérvári kiállításokban is összedolgoztak. De az igazság alighanem ennél is tágabb, ez egy nemzedék önéletírása.
„»Mintha paplanon lépdelnék«. A doktornak szemmel láthatóan tetszett a történeteknek ez a szemléletes megfogalmazása, ismételgette, anamnéziseiben vélhetőleg később is használni fogja. Maga az ősz muzeológus is elmerengett azután a szavakon: de hiszen egész felnőtt életében »paplanon lépdelt«, igyekezett óvatosan, körültekintően forgolódni a bizonytalan világban.”
Csodák csodájára ez a faék egyszerűségű narrációs technika, mármint, hogy az író magáról egyes szám harmadik személyben beszél, nagyszerűen működik – ad a szövegnek valami bársonyosan személyes jelleget. Intim és eredeti, nagyon jó olvasmány ez a könyv. Végső soron négy dologról szól. Elsősorban a szerző saját szakmájáról. Aztán a kisvárosi élet örömeiről, a fehérvári helyi kötelékekről, a munka- és lakhelye közvetlen téri környezetéről. Ezek mellett fontos helyet kapnak az emlékezetes kiállítások. Majd a kötet végén egy nagyon eredeti részt szentel a szerző a képzőművészet elanyagtalanodásának. Kovalovszky természetétől nagyon távol áll a nyárspolgári fanyalgás. Ő csak elegáns, visszafogott szomorúsággal emlegeti a legújabb művészeti irányzatokat, amelyeket már kevésbé ért, mint a régebbieket.
„Ő maga nem volt türelmetlen, se bánatos az idők múlása, áramlása láttán: egyszerűen be kellett látnia, legtöbb kortársáéhoz hasonlóan az ő feje is másképpen jár, mint a fiatalabbaké.”
Mélyenszántóak és megvilágítóak az irodalmi párhuzamai. Esterházy és Nádas sok inspirációt adott neki, valahogy benne összeért a két életmű, ami nem is lehetne különbözőbb. De olyan obskurus szerzőktől is idéz, mint Gádor Béla:
„»Semmi sem egyenes, minden srég«”. Gádor Béla humorista mondata mintha megjósolta volna az újfajta látás, nézés, műszemlélet egyszerre vonzó és idegenszerű karakterét.”
Ugyanitt, a 137. oldalon említi a szerző, hogy egy időben milyen szívesen hallgatta Schubert C-dúr vonóskvintettjét. Több se kellett, én is elővettem. Igen, érteni vélem, miért tetszett neki annyira, különösen a második tétel. A könyvet egyébként a zsúfolásig megtelt Magvető Caféban, a könyvbemutatón vettem meg. Kovalovszky Mártát mennyien szeretik! És nem csak kortársai voltak ott… Egy válaszában elmondta, apja, a híres nyelvész hatalmas házi könyvtárának árnyékéban nőtt fel. Akkor kapta életében az egyetlen pofont apjától, amikor kiderült, hogy kölcsönadta az egyik könyvét. Abból tanulta meg, hogy a könyvek komoly dolgok. Most ő is írt egy (újabb) fizikai értelemben véve pillekönnyű, mégis súlyos és szeretni való könyvet.
(Corvina, 2023. A könyvet és a borítót tervezte: Karcagi Klára. 175 o., ára 3490 Ft.)
Kovalovszky Márta és Kovács Péter portréját Mátyus László készítette.
Török András művelődéstörténészt 16 éve ismerem. András volt már: műfordító, tipográfus, angoltanár, kulturálisminiszter-helyettes, a Mai Manó Ház és a Summa Artium alapító igazgatója, az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) elnöke és most (többek között) ő a Fortepan önkéntes menedzsere.
2018 és 2019 között remek könyvajánlóit ezen a felületen is publikálta, ezt a gyakorlatot elevenítjük fel blogfolyamunk csütörtöki napjain 2023/24-ben. (Tényleg páratlan Budapest útikönyvéről itt olvashattok.) A 2010-ben András által indított Vademecum Könyvklub tagjai egy kulturális ajánló hírlevél mellett havonta egy könyvet is kapnak, a hírlevélíró gondos választása szerint. E klub 2017 januártól rendszeres író-olvasó találkozókkal és más különleges művészeti eseményekkel bővült, a még több élmény érdekében. Jelentkezni a Könyvklub titkáránál, Kajta Barbaránál lehet: titkarsag@summa-artium.hu, +36 1 318 3938. A B42 kóddal 4.2% kedvezménnyel vásárolható meg a klubtagság, melynek magam is lelkes résztvevője vagyok. Mindenkinek szívből ajánlom! (Blogger42, a szerkesztő.)
Független portfólió építő felület alkotóművészek és a vizuális művészetek iránt érdeklődők részére.
|
Írni, olvasni, fotózni és motorozni szeretek, számolni tudok.
|
Kedvelem a jó kérdéseket. Néha fontosabbak, mint a válaszok.
|
A magazin 2010-ben indult, fiatalokhoz szóló, független kulturális portál.
|
A stílusos élet fontosságának hirdetése.
|
Olvasni jó, a könyvet továbbadni kúl.
|
Mindegy honnan jössz, a lényeg, hogy tudd hová tartasz, és míg odaérsz, légy jobb minden nap.
|
Színész
|
Hegymászó
|
Head of Innovation
|
biztosítóalapító
|
A kisnyugdíjas ahol tud, segít.
|
Kaotikus életet élő, szentimentális motorkerékpár-őrült.
|
Ha pokolra jutsz, legmélyére térj: az már a menny. Mert minden körbe ér.
|
Tizennégyszer láttam a Keresztapa-trilógiát.
|
Stylist
|
Lakberendező
|
Vitorlázó
|
Stylist
|
Szinteld magad a világra, légy magasabb, mint az árja.
|
Az vagy, amit nézel.
|
Hegedűs Ágota
|
Grafikus, belsőépítész.
|
Creative Image Artist
|
Büntetőbíró, majd mindenféle szöveg író.
|
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A süti hozzájárulásokat az alábbi menüpontokban kezelheti.