Member of Group ›
Az okos nő és a hős mosómedve esete a kajapornóval
Régen volt szubjektív filmmegszakértés (amatőr okoskodás, gonosz szőrszálhasogatással súlyosbítva), ezért most jöjjön egyből három!
A Luc Besson rendezte Scarlett Johanssont meg kell nézni. Punktum. Valahogy mindig a Coppola (mármint a Sofia) által rendezett Lost in Translation (Elveszett jelentés) féle Johanssont keresem a színésznő filmjeiben. Ebben a moziban sem kapom persze „vissza” azt az érzékeny, fátyolos és finom játékmódot, de ez nem a film vagy Besson hibája, egyszerűen más a karakter, más a könyv.
https://www.youtube.com/watch?v=dhv5dthm7Bw
Amúgy a történet alapfelvetése, miszerint agyi kapacitásunk 10%-át használjuk csak, a szokott leegyszerűsítése a tényeknek, hogy mi, az átlagnézők is (akik a jegybevételek 99,42%-át adjuk) biztonságosan érthessük a filme(ke)t. Erről a 10%-ról nekem leginkább a „Mennyi? 30! Mi harminc? Mi mennyi?” jut eszembe. Mindenesetre nem hiszem, hogy az evolúció (és/vagy Semjén Zsolt) engedte volna erőforrásaink ilyen mérvű pazarlását. Mindez persze merő szőrszálhasogatás, hiszen a hollywoodi filmek (kis leegyszerűsítéssel) egyre inkább a látványról és nem a sztoriról szólnak.
Lucy egy Nikitába és Neóba oltott tetovált lányként bünteti végig a filmet. Közben folyik a szokott filózás az élet értelméről, de ez is inkább egy hogyanéljünkboldogan Oravecznóra-féle gyorstalpaló tanfolyamnak tűnik. Tíz pontban ügyesen összeszedve. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy rossz a film, csak azt, hogy inkább profi iparos munka, mint egy újabb Besson remek- és alapmű.
A galaxis őrzői (Guardians Of The Galaxy)
Jó film. A folyton jelenlévő irónia nélkül valószínűleg nem lenne az. A Marvel pénzcsináló gép ismét csilingelt. Nem fogunk hetekig vitázni a felvetett morális és/vagy szimbólumbéli kérdésekről, sőt a sztorira sem nagyon fogunk emlékezni, de nem is hiszem, hogy ilyeneket várna el bárki is ettől a pop corn mozitól. Amelyben egyébként egy szeretethiányos tolvaj, egy nagydumás, Rocket névre hallgató mosómedve (egymondatos faember haverral súlyosbítva) és egy metaforákat nem értő, 3D tetkós, de főleg dühös izom”ember” védi meg a galaxist egy kollaboráns zöld lány segítségével. Ad hoc.
Lányomnak még a moziban mondtam, hogy könnyedén hozza (tényleg) a Star Wars következetes hangulati/képi világát ez a film. Ja és a „retro” zenék is üdítően eredetiek, a szokott képregény trackek helyett.
A végére pedig egy kis spoiler: Groot, a hatékony faember, ahogy Néma Bob is teszi, a végén kiesik a szerepéből és az egyetlen tőmondatot, melyet végig szajkózott a filmben, kis változtatással vezeti elő egy patetikus és önfeláldozó pillanatban. (Az már csak hab a tortán, hogy Vin Diesel mondja el tucatszor azt a bizonyos mondatot.) A film (irónia biztosította humorának) sikere pedig talán azt is bizonyítja, hogy az emberek a szokott cartoon pátosz helyett/mellett vevők az önmagukat is karikatúraként ábrázoló Marvel hősökre. Reméljük kapunk még belőlük.
Az élet ízei (The Hundred-Foot Journey)
Oprah Winfrey/Steven Spielberg „produkálta” feelgood mozi, a jobbik fajtából, látványos kajapornó makró felvételekkel (nap közben ablakon finoman besüt), pihe-puha szívmelengetéssel és egy kis személyiségfejlődéssel. Az indiai főhős papája közben 2x kissé rasszista, de ez bizonyára keveseknek tűnik majd fel. Egyrészt a kulináris háború végül meghitt szerelembe fordul, másrészt a napi közbeszéd rasszista megnyilvánulásai között elveszik ez a néhány filmbéli mondat.
A speciális indiai fűszerek biztosította Foodporn hevületben (operatőr Linus Sandgren) nyilván többször asszociálunk Lasse Hallström korábbi mozijára a Csokoládéra (Chocolat) és a címfordítás közben szóviccváltoztatott L’ecsó (Ratatouille) című filmekre is. Jól tesszük! Sokkal jobb ilyen filmeket nézni, mint megrekedni a rántotthússültkrumplival, kecsöpöshawaipizza, cupákospörkölt kulinárishorror bermudaháromszögében. A film elején egyébként van egy vicces félrefordítás is. Az út két oldalán lévő étterem 100 lábra (foot) van egymástól, ahogy erre az eredeti cím is utal, (The Hundred-Foot Journey) amit 100 lépésnek fordított a lelkes nyelvzsonglőr. A magyar filmcím (félre)fordításokról most azt javaslom ne nyissunk frontot, mert félek, nem blitzkrieg lesz a vége és nem is happy end…
|
Független portfólió építő felület alkotóművészek és a vizuális művészetek iránt érdeklődők részére.
|
|
Írni, olvasni, fotózni és motorozni szeretek, számolni tudok.
|
|
Kedvelem a jó kérdéseket. Néha fontosabbak, mint a válaszok.
|
|
A magazin 2010-ben indult, fiatalokhoz szóló, független kulturális portál.
|
|
A stílusos élet fontosságának hirdetése.
|
|
Olvasni jó, a könyvet továbbadni kúl.
|
|
Mindegy honnan jössz, a lényeg, hogy tudd hová tartasz, és míg odaérsz, légy jobb minden nap.
|
|
Színész
|
|
Hegymászó
|
|
Head of Innovation
|
|
biztosítóalapító
|
|
A kisnyugdíjas ahol tud, segít.
|
|
Kaotikus életet élő, szentimentális motorkerékpár-őrült.
|
|
Ha pokolra jutsz, legmélyére térj: az már a menny. Mert minden körbe ér.
|
|
Tizennégyszer láttam a Keresztapa-trilógiát.
|
|
Stylist
|
|
Lakberendező
|
|
Vitorlázó
|
|
Stylist
|
|
Szinteld magad a világra, légy magasabb, mint az árja.
|
|
Az vagy, amit nézel.
|
|
Hegedűs Ágota
|
|
Grafikus, belsőépítész.
|
|
Creative Image Artist
|
|
Büntetőbíró, majd mindenféle szöveg író.
|
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A süti hozzájárulásokat az alábbi menüpontokban kezelheti.